Jean-Marie Duhamel

Jean-Marie Duhamel
Született	Jean-Marie Constant Duhamel 1797. február 5. Saint-Malo, Ille-et-Vilaine  Franciaország
Elhunyt	1872. április 29. (75 évesen) Párizs, Franciaország
Állampolgársága	francia
Nemzetisége	francia
Foglalkozása	matematikus fizikus professzor egyetemi oktató
Tisztsége	elnök (1862. január 1. – 1862. december 31., Francia Természettudományi Akadémia)
Iskolái	École polytechnique
Kitüntetései	a francia Becsületrend parancsnoka Grand Prix Gobert (1952)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Marie Duhamel témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Jean-Marie Constant Duhamel (Saint-Malo, 1797. február 5. – Párizs, 1872. április 29.) francia matematikus és fizikus. Az École Polytechnique és a párizsi Tudományos Kar(wd) professzora, az Académie des Sciences(wd) tagja, a parciális differenciálegyenletekről, az akusztikáról és a hőterjedésről szóló munkák szerzője.

Tanulmányait a napóleoni korszak gondjai befolyásolták. Megalapította saját École Sainte-Barbe iskoláját. Duhamel elvét(wd), az inhomogén lineáris evolúciós egyenletek megoldásának módszerét, róla nevezték el. Elsősorban matematikus volt, de tanulmányokat folytatott a hő, a mechanika és az akusztika matematikájáról.[2] Végtelen kicsinyek(wd) segítségével végzett számítással is foglalkozott.[3] Duhamel infinitezimális(wd) tétele azt mondja, hogy az infinitezimálisok sorozatának összege változatlan marad, ha az infinitezimálist a fő részével helyettesítjük.[4]

Rue Jean-Marie Duhamel, Rennes, Bretagne, Franciaország

1853-ban publikált egy korai felvevőkészülékről, amelyet vibroszkópnak(wd) nevezett. Más hasonló eszközökhöz hasonlóan a vibroszkóp az oszcilloszkóphoz hasonló mérőeszköz volt, és nem tudta lejátszani az általa rögzített rézkarcokat.[5]

Családja

Jean-Marie Duhamel Alexandre Bertrand(wd) orvos nővérének volt a férje, Alexandre Bertrand(wd) régész és Joseph Bertrand matematikus apja, akinek tehát ő volt a nagybátyja. Charles Hermite, aki feleségül vette Joseph Bertrand húgát, szintén rokonságban állt vele.

Publikációk

• Problèmes et développements sur diverses parties des mathématiques, 1823 (avec Reynaud).
• De l'influence du double mouvement des planètes sur les températures de leurs différents points, Paris, Guiraudet, 1834 (A bolygók kettős mozgásának hatásáról különböző pontjaik hőmérsékletére Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben)
• Physique mathématique. Théorie mathématique de la chaleur, Paris, Guiraudet, 1834 (Matematikai fizika. A hő matematikai elmélete Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben)
• Cours d'analyse de l'École polytechnique, 1840-1841, 2 vol.
• Cours de mécanique de l'École polytechnique, 1845-1846, 2 vol.
• Éléments de calcul infinitésimal, 1860. Réédition BiblioLife, 2010
• Mémoire sur la méthode des maxima et minima de Fermat et sur les méthodes des tangentes de Fermat et Descartes, Paris, Firmin-Didot, 1860.
• Des Méthodes dans les sciences du raisonnement, 1866-1872, 5 vol.
• Articles et mémoires dans le Journal de l'École polytechnique, 1832-1840.
• Contributions au Journal de Mathématiques Pures et Appliquées de Joseph Liouville(wd), 1839-1856.
• Contributions dans les Mémoires des savants étrangers, 1834-1843.
• Comptes rendus de l'Académie des sciences, 1836-1866.

Kitüntetések

• 19617 Duhamel, Kisbolygó-t róla nevezték el

Jegyzetek

1. https://www.academie-francaise.fr/grand-prix-gobert
2. John J O'Connor and Edmund F Robertson(wd). The MacTutor History of Mathematics archive
3. A matematikában a végtelenül kicsi szám olyan mennyiség, amely közelebb van a nullához, mint bármely standard valós szám, de ez nem nulla. Az infinitesimal szó egy 17. századi modern latin infinitesimus pénzverésből származik, amely eredetileg a "végtelen" tételre utalt egy sorozatban.
4. H. J. Ettlinger (1922) "A Simple Form of Duhamel's Theorem and Some New Applications", American Mathematical Monthly 29(7): 239–50
5. The History of Music Production. Oxford University Press, 3. o. (2014. január 29.). ISBN 978-0199357178. Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 1. 

Lásd még

• Duhamel two-point function(wd)[1]
• Raabe–Duhamel's test

További információk

• Rue Jean-Marie Duhamel

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Marie Duhamel című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

1. Nyikolaj Nyikolajevics Bogoljubov inner product