A jelmondat szokásos kivitelben, a Charlie Hebdo oldaláról másolvaA „Je suis Charlie” több nyelven Brüsszelben, 2015. január 11-énTiltakozó felvonulás San Franciscóban, 2015. január 7-én
A Je suis Charlie ([ʒə sɥi ʃaʁ.li]; magyarul: szó szerint: „Charlie vagyok”, de értelemszerűen: „Én is Charlie vagyok”) jelmondat a párizsi Charlie Hebdo című hetilap szerkesztősége elleni 2015. január 7-i terrortámadás után terjedt el a szerkesztőséggel való szolidaritás kifejezésére, majd hamarosan a szólás-, a véleményszabadság és a vallásifanatizmus-ellenesség jelképévé vált.
A szlogent először a Twitteren használták, és onnan terjedt el az interneten. A terrortámadást követően a Charlie Hebdo honlapja működésképtelenné vált – majd amikor ismét látható lett, már fekete háttér előtt a Je suis Charlie jelmondatot ábrázolta.[1]
A 2015. január 14-én megjelent, „Charlie Hebdo-túlélők első száma” címlapján Mohamed próféta szomorú arckifejezéssel, könnyezve tartja kezében a „Je suis Charlie” táblát, miközben azt mondja felette a szöveg: „Tout est pardonné” (Minden megbocsátva).[2] Ez az üzenet a Charlie Hebdo tipikus kétértelműségével hagyja, hogy az olvasó döntse el, megbocsát-e az újság a terroristáknak vagy a próféta a rajzolóknak.[3]
Előzmények
A Charlie Hebdo a sajtószabadságot tágan értelmezve rendszeresen támadta a nagy egyházakat, különösen azok szélsőséges követőit. „Ki akarjuk nevetni a szélsőségeket – minden szélsőséget. Lehetnek muszlimok, zsidók, keresztények” – nyilatkozta 2012-ben Laurent Leger újságíró.[4] Az iszlám vallást évek óta - a fenyegetések ellenére - bátran gúnyolták, többször közöltek általuk humorosnak tartott karikatúrát, a gúnyrajzokon az iszlám alapítójának, Mohamed prófétának az elképzelt alakját ábrázolták.[5]
2015. január 7-én két fegyveres behatolt a szatirikus lap székházába, a heti értekezletet tartó szerkesztőségbe, és Allah nevében Mohamed próféta megsértéséért bosszút kiáltva tucatnyi embert (köztük két rendőrt) megölt, és még két tucatnyit megsebesített.[6]
Eredete
A Stylist című magazin művészeti vezetője, Joachim Roncin találta ki a szlogent és a logót, amit a merénylet után fél órával töltött fel a Twitterre, hogy így fejezze ki együttérzését. Roncin a Le Monde magazinnak elmondta, hogy a jelmondat teljesen természetesen és spontánul jutott eszébe, a felirathoz pedig a Charlie Hebdo betűtípusát használta fel.[7][8]
Kritikák, ellenvélemények (Je ne suis pas Charlie)
Világszerte számosan jelentették ki, hogy nem tudnak azonosulni a Charlie Hebdo szerkesztőség vallásellenes nézeteivel és provokatív tevékenységével. Franciaországban Jean-Marie Le Pen, a Nemzeti Front korábbi elnöke blogján közölte, hogy „Je ne suis pas Charlie”(„Nem vagyok Charlie”). Alain de Benoist francia filozófus is elhatárolódott a „Je suis Charlie”-kampánytól, mert szerinte a Charlie Hebdo nem a nyugati értékeket védte.[9] A magyar politikusok közül Vona Gábor élt ilyen kijelentéssel.[10]
Teju Cole nigériai-amerikai író a The New Yorker című amerikai magazinban így fogalmazott: „Itt már nem csupán az ahhoz való jog a tét, hogy valaki azt rajzoljon, amit akar. A gyilkosságokat követően úgy látszik, hogy amit rajzoltak, azt ünnepelni és terjeszteni is kellene.” Joe Sacco, a The Guardian rajzolója „A szatíra határai” című képregényében felhívta a figyelmet: „Amikor egy vonalat húz valaki, azzal egy határt is átlép, hiszen a papírra vetett vonal fegyver, és a szatíra célja, hogy húsba vágjon. De kinek a húsába? És mi ezzel a cél?”[11] A The New York Times újságírója, David Brooks, „I Am Not Charlie Hebdo” címmel közölt publicisztikát, melyben a provokációt és gúnyolódást kifogásolja.[12]
Magyarországon Márfi Gyula veszprémi érsek a Veszprémi Naplónak írt levelében úgy fogalmazott, hogy nem fogadja el azt a kettős mércét, ami jellemző az „ultraliberális újságírókra”, akik „durva, ízléstelen és egy normális jog szerint törvénytelen támadásokat” követnek el a vallásukhoz ragaszkodó európai polgárokkal szemben.[13]Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, újságíró szerint az újságírók nem vértanúk. „Ők ismerték a kockázatot, ami a folyamatos provokációval jár. Az talán kevésbé világos, tudták-e, hogy uszításuknak ártatlan áldozatai is lesznek, toleráns emberek, akik nem gyűlölködnek másképp gondolkodók ellen.”[14]
A Facebookon megalakult egy „Je ne suis pas Charlie”-csoport, amelynek tagjai nem kívánnak azonosulni a Charlie Hebdo szerintük provokatív stílusával.[9] A Twitteren is terjednek a #JeNeSuisPasCharlie jelzésű hozzászólások.[15]
Több jobboldali politikus gondolja úgy, hogy a szomorú és elítélendő, iszlamista terroristák által elkövetett gyilkosság ténye mellett, a Charlie Hebdo provokatív stílusát is el kell ítélni, vagy el kell határolódni attól.[16]
Miután az újból megjelenő lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzot közölt a címlapján, a Mohamed-karikatúrák elleni tiltakozás ismét emberéleteket követelt a világban, az ateista lap tartalma miatt tiltakozó nigeri iszlamista fiatalok keresztény templomokat gyújtottak fel.[17][18] Csecsenföld fővárosában óriási tüntetésen tiltakoztak a szélsőséges francia szatirikus lap karikatúráinak megjelenése ellen. Kadirov csecsen elnök szerint a békés tüntetésen részt vevők száma meghaladhatja az egymillió főt.[19]
Használata
Visszahallása Szegeden
2015-ben átnevezésre került Magyarország egyik legsikeresebb gimnáziuma, az akkori SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium. Az átnevezés ellen rengetegen tiltakoztak, és eme tüntetés jelmondata lett a "Je suis Ságvári!" felkiáltás, ami azóta szinte az intézmény mottója is lehetne.
Prága, Cseh Köztársaság, 2015. január 8.Koppenhága, Dánia, 2015. január 9.Gyertyagyújtás a berlini francia nagykövetség előttA berlini francia nagykövetség előttIsztambul, Törökország, 2015. január 8.Shekhar Gurera indiai karikaturista kollégáival együtt szolidaritását fejezi ki az áldozatokkal Új-Delhiben 2015. január 9-énEmlékmenet Párizsban 2015. január 11-énKöztársaság tér, Párizs
A Twitteren
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Karikaturisták
Albert Uderzo, Asterix figurájának megalkotója, 87 éves korában kilépett visszavonultáságából, és egy új rajzot alkotott, amelyen Astérix éppen egy gonosztevőt püföl, és közben azt mondja: "Moi aussi, je suis un Charlie!" ("Én is, én is Charlie vagyok!")[20]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Zágráb, Horvátország - A Jelačić ( magyarul Jelasics) bán tértől a francia nagykövetségig
Média és egyéb weboldalak
Indiai újságírók 2015. január 9-én Új-Delhiben részvétüket fejezték ki az áldozatok iránt. Shekhar Gurera rajzaKöln, Németország„Nous sommes Charlie” (Charlie vagyunk) – a CESAN hallgatóinak tiltakozása
A Je suis Charlie a következő weboldalokon volt látható:
Január 10-én a Tryo nevű francia reggae-együttes egy "Charlie" című dalt vett fel, amelynek a szövegében szerepel a Je suis Charlie kifejezés.[52]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A televízióban az Amerikai Egyesült Államokban
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Sport
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Helymegjelölés
Egy nappal a támadás után Jean-Pierre Tallieu, La Tremblade polgármestere (Royan, Charente-Maritime), felvetette, hogy egy teret nevezzenek „place Je suis Charlie”-nak, az áldozatokra való állandó emlékezés érdekében. Az ideiglenes névtáblát január 10-én avatták fel.[53]
Okostelefon applikációk
Több fejlesztő cég (pl. az Android) is applikációkat alkotott okostelefonokra, amelyek következében többféle verziója jelenik meg a "Je suis Charlie"-nak a képernyőn.[54]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Kereskedelmi használat
A támadást követő napokon belül Je suis Charlie feliratú áruk kerültek forgalomba több országban. Felháborodást váltott ki sokakban, hogy ezáltal – ugyan a keresletre hivatkozva – egyesek hasznot akarnak húzni a tragédiából.[55]
2015. január 8-án a 3 Suisses nevű csomagküldő cég komoly kritikákat váltott ki a közösségi médiában azzal, hogy ki akarta sajátítani a szlogen imázsát a "Je Suisses Charlie " felirat alkalmazásával. A cég még aznap levette a szlogent a honlapjáról és elnézést kért.[56]
Doménnév bejelentése
A jesuischarlie.comdoménnevet a támadás napján regisztrálták; a címről automatikus átirányítás vezet a Charlie Hebdo honlapjához. Szintén regisztrálták a jesuischarlie.net, jesuischarlie.fr és iamcharlie.fr doménneveket, amelyek kezdetben nem rendelkeztek tartalmakkal.
Védjegybejelentések a „Je suis Charlie” jelmondatra
Egy magánszemély 2015. január 8-án az esti órákban védjegybejelentést nyújtott be a Benelux védjegyhivatalnál a „Je suis Charlie” jelmondat kizárólagos használata érdekében. A védjegybejelentés árujegyzékében – többek között – a Nizzai Osztályozás szerinti 3., 25., 35. és 38. osztályok árui illetve szolgáltatásai szerepelnek.[57] Csak Franciaországban január első felében mintegy 50 "Je suis Charlie" védjegybejelentést nyújtottak be a francia hivatalnál (INPI).[58] Ezeket a francia hivatal már elutasította vagy el fogja utasítani, a megkülönböztető képesség hiánya miatt.[59][60] A BPHH[61] általános gyakorlatától eltérően közleményben jelentette ki, hogy egy esetleges "Je suis Charlie" védjegybejelentést valószínűleg elutasítana a közösségi védjegyrendelet azon rendelkezéseire hivatkozva, amelyek tiltják a közrendbe illetve közerkölcsbe ütköző megjelölések, valamint a megkülönböztető képesség nélküli megjelölések lajstromozását.[62]
A különböző országokban tett "Je suis Charlie" védjegybejelentések sorsáról összefoglaló tanulmány jelent meg a WIPR című szaklapban.[63]
Mexikóban a 2015 februárjában benyújtott JE SUIS CHARLIE védjegybejelentést védjegyként lajstromozták a 25. áruosztály (ruházati termékek) vonatkozásában.[64]
Vandalizmus
A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadást követően egy muszlim mecsetet összefirkáltak a franciaországiBischwillerben, a szlogen német nyelvű megfelelőjét ("Ich bin Charlie") ábrázoló graffitival.[65]