Jarnó József

Jarnó József
Született	Kohner József 1904. május 5.[1] Budapest[1]
Elhunyt	1934. november 3. (30 évesen)[1] Bejrút[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	költő író fordító újságíró
Sablon Wikidata Segítség

Jarnó József, Jarno, született: Kohner (Budapest, 1904. május 5. – Bejrút, Libanon, 1934. november 3.) költő, író, műfordító, újságíró.

Életútja

Jarnó Miksa és Haslinger Gizella fia. Kohner családi nevét 1920-ban változtatta Jarnóra.[2] 1922-től a Kassai Napló munkatársa volt 1927-ig, ezután Pozsonyban dolgozott. 1924-ben megválasztotta elnökévé a Kassai Renaissance Kultúregyesület irodalmi szakosztálya, egyúttal a Renaissance Könyvtár vezetője volt. 1927-ben Mikszáth-díjjal jutalmazták. Mint a Couburg cég üzletkötője ment ki Libanonba, ahol váratlanul érte a halál.

Magyar nyelvre fordította többek közt Baudelaire, Émile Verhaeren, Walt Whitman, Ernst Toller és mások verseit. Német nyelven is megjelentek művei. 1927. január 7-én Kassán feleségül vette Fodor Máriát, Fodor Jakab és Weiser Margit leányát.[3]

Művei

• Prometheus (versek, Kassa, 1926)
• Szakadó kötelek (Kassa, 1926)
• Önarckép (versek, Kassa; 1927)
• Börtön (regény, Budapest, 1927)
• A gyár (regény, Bécs, 1928)
• Magyar miniatűrök (elbeszélések, Kassa, 1931)

Jegyzetek

1. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 43486/1920. Forrás: MNL-OL 30796. mikrofilm 430. kép 2. karton.
3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. kerület polgári házassági akv. 216/1931. folyószáma alatt 1931. április 1-jei dátummal.

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig