James Ellroy
Lee Earle "James" Ellroy (Los Angeles, Kalifornia, 1948. március 4. –) amerikai író. Ellroy munkáiban távirati prózastílust alkalmaz, amelyben gyakran kihagyja a kötőszavakat és rövid, staccato-szerű mondatokkal építi a cselekményt.[7] Különösen jellemző ez az L.A. Quartet regényeire (Fekete Dália (1987), A nagy sehol (1988), Szigorúan bizalmas (1990), Fehér jazz (1992), valamint az Underworld USA trilógiára (Amerikai tabló (1995), Az élet ára (2001), and Blood’s a Rover (2009). ÉleteÉdesanyja, Geneva Odelia ápolónő, édesapja, Armand, könyvelő volt, valamint egykor Rita Hayworth menedzsereként dolgozott.[8] Szülei válása után Ellroy édesanyjával a kaliforniai El Montébe költözött.[9] Ellroy mindössze tíz éves volt, amikor anyját megerőszakolták és meggyilkolták.[10] Ellroy később elmondta, hogy anyját "mosdatlan szájú, szexuálisan kicsapongó, alkoholista asszonynak tartotta, aki képtelen volt bármilyen munkát megtartani",[11] így haláláról megkönnyebbüléssel értesült: végre lakhatott apjával, akit mindig is jobban szeretett. A rendőrség nem találta meg az elkövetőt. A gyilkosság, valamint John Webb A jelvény című könyv (a Los Angeles-i Rendőrség egyes szenzációs ügyeiről) Ellroy fiatalságának meghatározó elemévé váltak.[9][11] Édesanyja meggyilkolása érzelmi sokkot okozott neki, amit nem volt képes kezelni, így egy másik gyilkosságra vetítette ki érzelmeit. 1947-ben gyilkolták meg brutálisan az Elizabeth Short nevű fiatal lányt, akinek a "Fekete Dália" becenevet adták.[9][12] Róla nevezte el az L.A. Quartet első regényét. Ellroy kimaradt az iskolából, rövid időre a hadseregbe is belépett. Keményen ivott és drogozott.[13] Kisebb vétségeket is elkövetett,[14] gyakran nem volt hol aludnia. Valamennyi börtönidő után, tüdőgyulladások átvészelése után Ellroy felhagyott az ivással és golfoktatóként kezdett dolgozni. Ekkor próbálkozott először az írással.[11][13] Második feleségével, Helen Knode-dal, a 2003-ban megjelent The Ticket Out regény[15] szerzőjével 1995-ben Kaliforniából Kansas Citybe költöztek.[16] 2006-os válásuk után Ellroy visszaköltözött Los Angelesbe.[17] Egyfajta remeteségben él, igen kevés műszaki cikkel rendelkezik, nincs televíziója sem. Saját elmondása szerint kortárs írókat nem olvas, csak Joseph Wambaugh-tól a Hagymaföldet, hogy ne befolyásolja saját írásait.[18] Ez mégsem jelenti azt, hogy Ellroy egyáltalán nem olvas, a Sötét helyeim (My Dark Places) című regényében írja, hogy növekedése során legalább két könyvet olvasott hetente, még lopott is, hogy olvasási vágyát kielégíthesse. Máshol azt mondja, hogy Dashiell Hammett és Raymond Chandler műveit is olvasta.[19][20] Irodalmi karrierjeEllroy 1981-ben jelentette meg első regényét, Brown’s Requiem címmel, amely kifutófiú korából származó élményein alapuló krimi.[21] Ezután jelentek meg a Clandestine és a Csendes terror című regényei (az utóbbit később "Gyilkos az úton" címmel adták ki újra). A három regényt követte a Lloyd Hopkins trilógia. A regények főszereplője Hopkins, egy zseniális, de zavart Los Angeles-i gyilkossági nyomozó, és az 1980-as években történnek. Írói stílusaMunkáit a kérlelhetetlenül pesszimista viszont erkölcsös világszemlélet jellemzi.[22][23] Munkássága alapján Ellroyt az "Amerikai krimi ördögi kutyájának" nevezik.[24] Ellroy kézzel, folyóírással dolgozik, nem használ számítógépet.[25] Alaposan kidolgozott vázlatokat készít könyveihez, néha több száz oldalast is.[23] Ellroy regényeinek párbeszédei, leíró részei a "jazz szlengből, zsaruzsargonból, kreatív káromkodásból és drogos látomásokból" kölcsönzött kifejezésekben gazdagok, mindezt a korra jellemző közbeszédbe csomagolva.[26] Gyakran alkalmaz lecsupaszított, staccato-mondatszerkezeteket, ez a stílus a The Cold Six Thousand művében éri el csúcspontját. Ez a jellegzetes stílus nem tudatos kísérletezés eredménye, hanem véletlenül alakult ki. Egyszer a szerkesztője megkérte, hogy a Szigorúan bizalmas című regényét több mint 100 oldallal rövidítse le. Ekkor Ellroy nem egybefüggő részeket vett ki, hanem minden mondatból törölte a felesleges bővítményeket, így egészen egyedi stílust hozott létre.[19] Míg az egyes mondatok igen egyszerűek, a kumulatív hatás mégis egy sűrű, barokkos stílus.[26] Bibliográfia
Lloyd Hopkins trilógia
L.A. Quartet
Underworld USA trilógia
A második L.A. Quartet
Novellák
Önéletrajzok
Szerkesztőként
Dokumentumfilmek
Filmek
Televízió
Jegyzetek
További információ
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia