Jakubher

Jakubher
Jak-Baal
előd egyiptomi fáraó utód XIV. vagy XV. dinasztia
Jakubher szkarabeusza Flinders Petrie rajzán
Uralkodása	i. e. 17. vagy 16. század
Prenomen	mrỉ-wsr-rˁ ỉỉqb-hr Meruszerré Jakubher „Ré szeretete erős; Her védelmezi őt”
Nomen	vagy vagy ỉỉqb-hr Jakubher
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakubher témájú médiaállományokat.

Jakubher (vagy Jakubhar, más néven Jak-Baal,[1] uralkodói nevén Meruszerré) ókori egyiptomi uralkodó volt a második átmeneti korban, az i. e. 17. vagy 16. században. Vitatott, melyik dinasztiához tartozott, mikor élt, mennyi ideig uralkodott és hatalma mekkora területre terjedt ki.

Említései és helye a kronológiában

Szkarabeusz Jakubher kártusával a British Museumban (EA 40741)

Vitatott, melyik dinasztiához tartozott Jakubher: egyes tudósok a XIV. dinasztia egyik királyának tartják, mások a XV. dinasztia elejének egyik hükszosz uralkodójának, vagy a hükszoszok vazallusának. Neve 27 szkarabeuszpecséten maradt fenn, melyek közül három Kánaánból került elő, négy Egyiptomból, egy Núbiából, a fennmaradó 19 pedig ismeretlen helyről.[2] Az, hogy egymástól ennyire távol kerültek elő, azt jelzi, hogy a második átmeneti korban kereskedelmi kapcsolatok álltak fenn a Nílus-delta, Kánaán és Núbia között.[2]

XIV. dinasztia

A XIV. dinasztia kánaáni eredetű királyok dinasztiája volt, amely a Delta keleti részét uralta a hükszoszok érkezése előtti időkben. Kim Ryholt feltételezése szerint Jakubher a XIV. dinasztia végének egyik királya volt, köztük az utolsó, akinek kortárs említései is fennmaradtak.[3]

Ryholt ezt elsősorban arra alapozza, hogy Jakubher egyik szkarabeuszát a mai Izrael területén, Tel Sikmonában fedezték fel egy ásatás során, a MB IIB korszakra (középső bronzkor, i. e. 1750–1650) datált régészeti kontextusból, ami azt jelenti, a XV. dinasztiánál korábban élt.[4][5] Mivel Jakubher neve nyugati sémi eredetű lehet – jelentése: „Har (Hórusz) védelmezi őt” –, a XIV. dinasztiához tartozhatott.[6]

Másodszor arra alapozza feltevését, hogy bár a korai hükszosz uralkodók, például Szekirhar a heka haszut („az idegen földek uralkodója”) címet viselték, a későbbiek felvették a hagyományos egyiptomi királyi titulatúrát. Erre a változásra Hian uralkodása alatt került sor, aki eleinte a heka haszut címet viselte, uralkodása során azonban felvette a Szeuszerenré egyiptomi uralkodói nevet. A későbbi hükszosz uralkodók, köztük Apepi a heka haszut címet már elhagyták, és csak a hagyományos egyiptomi uralkodói nevet viselték, akárcsak a XIV. dinasztia uralkodói. Mivel Jakubhernek ismert az uralkodói neve (Meruszerré), vagy a XV. dinasztia végén uralkodott, vagy az ázsiai eredetű XIV. dinasztia tagja volt. Tekintve, hogy a XV. dinasztia végén nem ismert Meruszerré nevű király, Ryholt arra a következtetésre jutott, hogy Jakubher a XIV. dinasztiához tartozott.[5]

XV. dinasztia

Daphna Ben Tor és Suzanne Allen ezzel szemben felhívják a figyelmet arra, hogy Jakubher szkarabeuszai stilisztikailag csaknem egyformák egy hükszosz uralkodó, a jól ismert Hian szkarabeuszaival.[7] Ez azt mutatja, hogy Jakubher vagy Hian közvetlen utóda volt, és a XV. dinasztiához tartozott, vagy a hükszoszok azon vazallusai közé sorolható, akik Hian fennhatósága alatt uralkodtak a Nílus-deltában. Ben-Tor szerint „azt, hogy Jakubher király a XV. dinasztiához tartozik, az ő és a Hian király szkarabeuszai közt fennálló komoly stilisztikai hasonlóság támasztja alá”.[8] Emellett az uszer hieroglifának az a formája, amelyet ennek a két királynak az uralkodói nevében használtak, azt mutatja, hogy időben közel álltak egymáshoz.[8]

A popkultúrában

Simcha Jacobovici Exodus Decoded című filmjében felvetette, hogy Jakubher azonos lehetett a bibliai Jákob pátriárkával, mert a hükszosz fővárosból, Avariszból előkerült egy pecsétgyűrű a Jakov vagy Jakub névvel, ami megfelel Jákob nevének. Jacobovici figyelmen kívül hagyja, hogy Jakubher a második átmeneti kor jól dokumentált egyiptomi uralkodója, a Jakov és különböző változatai pedig gyakori sémi nevek ebben a korszakban. Emellett nem próbálja megmagyarázni, miért használta volna József az apja pecsétjét, nem a sajátját, ahogy elmélete állítja.[9]

Jegyzetek

1. szerk.: Iorwerth Eiddon Stephen Edwards: Cambridge Ancient History, C. J. Gadd, N. G. L. Hammond, E. Sollberger, Cambridge: Cambridge University Press, 59. o. (1970). ISBN 0-521-08230-7 
2. Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 503-504
3. K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
4. A. Kempinski: Syrien und Palästina (Kanaan) in der letzten Phase der Mittelbronze IIB-Zeit (1650-1570 v. Chr.), Wiesbaden: Harrassowitz, 1983
5. K. S. B. Ryholt: The Date of Kings Sheshi and Ya'qub-Har and the Rise of the Fourteenth Dynasty, in: "The Second Intermediate Period: Current Research, Future Prospects", edited by M. Marée, Orientalia Lovaniensia Analecta 192, Leuven, Peeters, 2010, pp. 109–126.
6. Ryholt, The Political Situation, pp.99-100
7. Daphna Ben-Tor, Sequence and Chronology of Second Intermediate Period Royal-Name Scarabs, based on excavated series from Egypt and the Levant in Marée, Marcel (Hrsg.): The Second Intermediate Period (Thirteenth - Seventeenth Dynasties). Current Research, Future Projects. Leuven-Paris-Walpole 2010, (Orientalia Lovaniensia Analecta 192) pp.96-97
8. Ben Tor in Marée, 2010, p.97
9. Higgaion » The Exodus Decoded: An extended review, part 4

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Yaqub-Har című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.