Ján Vojtaššák

Ján Vojtaššák
Született	1877. november 14.[1] Zákameneklin
Elhunyt	1965. augusztus 4. (87 évesen)[1] Prága
Foglalkozása	katolikus pap katolikus pap katolikus püspök
Tisztsége	megyéspüspök (1920. december 16. – )
szepesi püspök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1901. július 1.
Püspökké szentelés	1903. április 19. Eger
Szentelők	Clemente Micara (főszentelő) Karel Kašpar (társszentelő) Antonín Podlaha (társszentelő)
Hivatal	szepesi püspök
Hivatali idő	1920–1965
Elődje	Párvy Sándor
Utódja	František Tondra
Szentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Barnás István 1949
Társszentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jantausch Pál 1925 Csárszky József 1925 Ambroz Lazík 1949 Róbert Pobožný 1949
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Ján Vojtaššák témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ján Vojtaššák (Zákameneklin, 1877. november 14. – Prága, 1965. augusztus 4.) szlovák katolikus pap, a Szepesi egyházmegye első szlovák püspöke, kommunista üldözés áldozata.

Élete

1901. július 1-jén pappá szentelték. 1919-ben, amikor a magyar püspökök a határváltozások következtében elhagyták (Cseh)Szlovákiát, Fr. Vojtaššák a szepesi szeminárium rektora és a püspöki kúria kancellárja lett.

1920. december 16-án XV. Benedek pápa szepesi püspökké nevezte ki. Ő lett az első szlovák, aki megkapta ezt a püspökséget (elődei magyarok voltak). 1921. február 13-án a csehszlovákiai apostoli nuncius, Clemente Micara érsek püspökké szentelte. A társszentelő Hradec Králové Karel Boromejský Kašpar, Hradec Králové segédpüspöke és Anton Podlaha prágai segédpüspök volt.

A két világháború közötti időszakban Vojtaššák püspök erőfeszítéseket tett az oktatás újjáélesztésére, és megvédte az egyházat a politikai és ateista nyomással szemben. A Szlovák Néppárt támogatója volt, Fr. Andrej Hlinka, akit személyesen ismert, 1940-ben a katolikus papság képviselőjeként tagja lett az I. Szlovák Köztársaság Államtanácsának, amelynek alelnöke lett.

Szlovákia 1945-ös Vörös Hadsereg általi megszállása után gyorsan összetűzésbe került az új kommunista hatalommal. Hét hónapot töltött börtönben. Szabadulása után a püspök konfliktusát a világi hatóságokkal tovább súlyosbította a katolikus iskolák megmentéséért folytatott küzdelem és a kommunista nézeteket valló papok kiközösítése. 1950-ben Vojtaššák püspököt ismét letartóztatták, és embertelen kihallgatási módszereknek vetették alá. 1951. január 15-én egy pozsonyi kirakatperben Pavol Peter Gojdič és Michal Buzalka püspökökkel együtt hazaárulás és kémkedés miatt 24 év börtönre, vagyonelkobzásra és súlyos pénzbüntetésre ítélték.

1963-ban feltételesen szabadlábra helyezték. Ezután unokaöccséhez költözött Erdőtkára, de hamarosan kénytelen volt elhagyni Szlovákiát. Élete végét Csehországban töltötte, ahol 1965. augusztus 4-én halt meg. Szülőfalujában Zákameneklinben temették el. Hivatalosan is a szepesi püspök maradt élete végéig. Utódját 1989-ig nem lehetett kinevezni. Politikai okokból nem vehetett részt a Második vatikáni zsinaton. Vojtaššák püspök a kommunista rendszerrel szembeni ellenállás jelképévé vált.

A csehszlovákiai kommunizmus bukása után 1990-ben Vojtaššák püspököt rehabilitálták. Földi maradványait a szepeshelyi Szent Márton-székesegyházba szállították. Boldoggá avatási eljárása jelenleg is zajlik.

Jegyzetek

1. Ján Vojtaššák, https://www.biolex.ios-regensburg.de/BioLexViewview.php?ID=1857

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ján Vojtaššák című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Catholic-Hierarchy (angol)

Előde: Párvy Sándor

Szepesi katolikus püspök 1920–1965

Utóda: František Tondra