Ivanjska (Bosanska Krupa)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Ivanjska (egyértelműsítő lap)

Ivanjska
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Bosznia-hercegovinai Föderáció
Kanton	Una-Szanai
Község	Bosanska Krupa
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 37
Népesség
Teljes népesség	309 fő[1]
Népsűrűség	15,3 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	20,14 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 59′ 34″, k. h. 16° 13′ 48″44.99277778, 16.23Koordináták: é. sz. 44° 59′ 34″, k. h. 16° 13′ 48″44.99277778, 16.23
Sablon • Wikidata • Segítség

Ivanjska szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 36, közúton 57 km-re északkeletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban 15, közúton 21 km-re északkeletre, az Una völgyétől északra levő dombos, erdős, patakvölgyek által szabdalt területen fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	614	291
Bosnyák	0	0
Horvát	1	0
Jugoszláv	13	1
Egyéb	5	17
Összesen	633	309

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már ősidők óta akott hely volt. Területén véletlenszerűen újkőkori (kőbalta és kőkalapács töredékét) és a kora bronzkori leleteket is találtak.[4] A település ama régi római út mentén fekszik, amely az Adriai-tengert a Dunával összekötve Salonától Sisciáig haladt. Környékén több helyen is megtalálhatók az ősi épületek romjai. Az ivanjskai Rajinovača-hegy lábánál római katonák sírjait tárták fel. A sírokban emberi csontok mellett római pénzt, szablyát és egyéb római kori tárgyakat is találtak.[5] A római temető legnagyobb része sajnálatos módon a homokbányászat miatt megsemmisült.[4]

Ivanjska közelében található egy "Kloštar" nevű rom, amely a régi otoki ferences kolostor maradványa. Az említett kolostor igen tekintélyes volt, és az egyik legnagyobb a horvátországi Cetinje körzetében található 29 kolostor közül. Otokon 1532-ben, 1533-ban és 1559-ben is tartottak ferences rendi gyűléseket. Az 1562-ben a szamobori Szent Lénárd-kolostorban tartott nagygyűlésen választották meg Otoki Ferenc testvért a ferences rendtartomány főnökévé.[5] A középkori kolostor valószínűleg a török hódítás során, 1575 és 1578 között pusztult el. Ekkor sokan vándoroltak ki az északi horvát vidékekre. A törökök a lepusztult területre Limből és Ibarból telepítettek be szerb családokat. A 18. században újabb népességnövekedés következett be a szomszédos Otok területén, így a lakosság Ljusina és Ivanjska irányába terjeszkedett, az 1871-től 1878-ig tartó időszakban újra kisebb számú ortodox népesség vándorolt be Otok tágabb területére. A mai nép többsége a közeli szerb falvakhoz hasonlóan a 19. században érkezett Likából és Dalmáciából. Az osztrák-magyar uralom idején Ivanjska is Otok község területéhez tartozott. 1958-ban Otok község többi településével együtt Bosanska Krupa községhez csatolták.[5] A boszniai háború során a lakosság nagy része elmenekült, melynek következtében a népesség kevesebb, mint a felére csökkent.

Nevezetességei

Középkori kolostor maradványai a Kloštar nevű helyen.[4]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
3. Popis 2013 u BiH – Bosanska Krupa (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
4. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
5. Historija Bosanske Otoke. boskrupa.ba . (Hozzáférés: 2024. február 4.)

További információk

• Bosanska Krupa község hivatalos oldala Archiválva 2022. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A község turisztikai portálja