Ivane Dzsavahisvili

Ivane Dzsavahisvili
Született	1876. április 11. Tbiliszi[1]
Elhunyt	1940. november 18. (64 évesen)[2] Tbiliszi[1]
Állampolgársága	orosz Grúz Demokratikus Köztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság szovjet
Foglalkozása	történész egyetemi oktató
Iskolái	Faculty of Oriental Studies of the St. Petersburg University
Kitüntetései	Sztálin-díj A Munka Vörös Zászló Érdemrendje
Sírhelye	Tbiliszi
Ivane Dzsavahisvili aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivane Dzsavahisvili témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ivane Dzsavahisvili (grúzul: ივანე ჯავახიშვილი; Tbiliszi, 1876. április 11. – Tbiliszi, 1940. november 18.) történelemprofesszor, a Tbiliszi Állami Egyetem(wd) társalapítója.

Élete

Alekszandr Dzsavahisvili neveléstudós fiaként született, és 1895-ben érettségizett a tbiliszi I. Számú Klasszikus Gimnáziumban. 1899-ben diplomázott a Szentpétervári Állami Egyetem Keleti Nyelvtudományi Karán, majd kétéves mesterképzés következett. 1898-ban Königsbergben tanult meg németül.

1901 és 1902 között a Universität zu Berlin Friedrich-Wilhelms-Universität (Berlini Humboldt Egyetem) vendégtudósa volt. Adolf von Harnacknál és Karl Krumbachernél tanult, és történelmi forrásokat fordított grúz nyelvről németre.

1902-ben Nyikolaj Jakovlevics Marrral tudományos expedíción vett részt a Sínai-hegyen, és ott régi grúz kéziratokkal foglalkozott. 1903 és 1917 között magánoktató volt a Szentpétervári Állami Egyetem Keleti Nyelvtudományi Karának örmény-grúz-iráni tanszékén. A félévi szünetben nyilvános előadásokat tartott az ókori grúz történelemről, filozófiáról és művészetről Tbilisziben.

A nevéhez fűződik a Tbiliszi Állami Egyetem megalapítása. Kidolgozta az alapítási tervet és pártfogókat toborzott. 1918. január 30-án tartotta az első előadást az újonnan alapított egyetemen („Az emberi személyiség és jelentősége az ókori grúz filozófiai irodalomban”). 1919 és 1926 között az egyetem rektora, 1918-tól 1938-ig a történelem kar dékánja. 1936 és 1940 között a Georgiai Állami Múzeum történelmi osztályát vezette. 1939-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának teljes jogú tagja lett.

Dzsavahisvili évtizedeken keresztül ellentétben állt a kommunista párttal. 1924-ben támogatta az augusztusi felkelést Georgiában. Ezért 1926-ban leváltották az egyetem rektori posztjáról, és több évre házi őrizetbe helyezték. 1936-ban megtagadta, hogy az SZKP tagja legyen. Diáktüntetéseket szerveztek ellene az egyetemi szolgálatból való eltávolítása érdekében. A párt csak későn békélt meg vele, és akkor beválasztották a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság parlamentjébe.

1940. november 18-án szívrohamban halt meg a Tbiliszi Egyetemen tartott előadás közben.

Művei

170 tudományos kutatómunkát és körülbelül 20 monográfiát írt, köztük Grúzia négykötetes történetét, háromkötetes grúz jogtörténetet, kétkötetes grúz gazdaságtörténetet. De írt a grúz zenetörténetről, a kartvéli és a kaukázusi nyelvek kapcsolatáról, a grúz paleográfiáról, a grúz pénzverésről, a grúz oklevéltanról. Egy történettudományi forrásokkal és módszerekkel foglalkozó munka is a nevéhez fűződik.[3]

Elismerései, díjai

• A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1937)
• Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja (1939)
• Sztálin-díj (posztumusz)[4]

Emlékezete

• Halála után a Tbiliszi Állami Egyetem kertjében temették el.
• A Tbiliszi Állami Egyetem 1989-ben kapta a nevét.
• Az egyetem legmagasabb kitüntetése az Ivane Dzsavahisvili-medál.
• A Grúz Tudományos Akadémia legmagasabb kitüntetése pedig az Ivane Dzsavahisvili-díj.
• Portréja a grúz öt laris bankjegy előlapján látható.

• 
  Portréja egy 1976-os szovjet bélyegen
• 
  Dzsavahisvili egy 2016-os grúziai bélyegen
• 
  A grúz 5 laris bankjegyen (2002)
• 
  Arcképe az új kiadású 5 laris bankjegyen (2017)

Jegyzetek

1. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Джавахишвили Иван Александрович, 2015. szeptember 28.
2. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Джавахишвили Иван Александрович, 2015. szeptember 27.
3. Rapp, Stephen H. (2003), Studies in Medieval Georgian Historiography: Early Texts And Eurasian Contexts, p. 15. Peeters Bvba ISBN 90-429-1318-5
4. Иван Джавахишвили – биография, книги, отзывы, цитаты. Livelib.ru. (Hozzáférés: 2024. március 22.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Iwane Dschawachischwili című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Джавахишвили, Иван Александрович Orosz Tudományos Akadémia (oroszul)
• Г. Коранашвили: Джавахишвили Иван Александрович Православнaя Энциклопедия (Ortodox Enciklopédia) (oroszul)