hu Intah%C3%A1za

	Intaháza
	Közigazgatás
Település	Mesteri; Felsőmesteri;
Irányítószám	9551
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Elhelyezkedése
	Intaháza Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 17° 04′ 55″47.252367°N 17.081974°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 17° 04′ 55″47.252367°N 17.081974°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Intaháza témájú médiaállományokat.

Intaháza egykori település Vas vármegyében, amely ma Mesteri részét képezi.

Fekvése

A település belterületeitől több kilométerre északra fekszik, szomszédai: északkelet felől Tokorcs, délkelet felől Celldömölk, északnyugat felől pedig Nagysimonyi. Közúton a legegyszerűbben a 834-es főút felől érhető el, a Mesteri központjába vezető 8431-es úton; Celldömölk központja felől egy másik lehetséges elérési útvonal a 8432-es út, amiről aztán szintén a 8431-esre kell ráfordulni.

Története

Inta, később Intapuszta, végül Intaháza, eredetileg önálló, később Felsőmesterihez (Hernádmesteri) tartozó település volt. A döntően kisnemesi Alsómesteri (Nemesmesteri) és a főnemesi Felsőmesteri 1935-ben egyesült újra Mesteri néven. A területen dr. Holéczy Zoltán amatőr régész végzett ásatásokat 1939 és 1941 között, melyek anyaga ma a Magyar Nemzeti Múzeumban található.

Intaházán az Árpádok korában Somlóvásárhelyről származó bencés apácák éltek. A birtok 1367-ben került a Ják nembeli kissitkei Sitkey család tulajdonába. 1381-ben a szentgotthárdi ciszterci apátság birtokába került, felsőlendvai Szécsi Miklós Vas vármegyei főispán, későbbi nádor, az apátság kegyura jóvoltából. A Sitkey család végig ellenezte, hogy a birtok az apátság birtokába kerüljön, de megakadályozni nem tudták. 1452-ben a Sitkey családdal rokonságban álló Dezső János visszaperelte a birtokot az apátságtól. Később, Felsőmesterivel együtt, a galánthai gróf Esterházy, a békási Békássy, a trakostyáni gróf Draskovich, majd a hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család birtoka volt, végül pedig a németújvári herceg Batthyány-Strattmann család tulajdonába került és 1945-ig a család tulajdonában is maradt. A család egykori kastélyában ma a celldömölki Kemenesaljai Egyesített Kórház Addiktológiai és Pszichiátriai Rehabilitációs Központja működik. (újabb nevén szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet) Itt játszódik dr. Benedek István Aranyketrec című műve.^[1]

Nevezetességei

Batthyány-Strattmann–Zathureczky–Gyömörey-kastély

Jegyzetek

↑ Kiss Eszter: Demokráciát csinált a diliházban, de mindenkiről jelentett, Index.hu, 2019. május 9.

Források

Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban, Budapest, 1932
Katafai-Német József: Vas megye kastélyai és kúriái I-II., Kajt-Art Kft., Sárvár, 2006
C. Harrach Erzsébet – Kiss Gyula: Vasi műemlékek, Szombathely, 1983
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4568-3

További információk

Az intézmény egykori honlapja Archiválva 2004. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
Intaháza, Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház
Intaháza - másik oldalról, Kemenesalja – Marcalmente kistérségi honlap, galéria [~2010]
Benedek István: Aranyketerec – Egy elmeosztály élete, Bibliotheca, Budapest, 1957

[1] Kiss Eszter: Demokráciát csinált a diliházban, de mindenkiről jelentett, Index.hu, 2019. május 9.

[1]