A középiskolát Nagyváradon végezte, diplomát szerzett magyar nyelv- és irodalom szakon a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (1960), majd doktori diplomát 1975-ben. A nagyváradi Állami Bábszínház irodalmi titkára volt 1961–1962 között, majd Szalárdon, 1961–1982 között a nagyváradi az 1. számú Általános Iskolában és 1984-től a Történelem-Filológia Líceumban tanított. 1990-től főmunkatársként közreműködött a Kelet–Nyugat irodalmi hetilapnál, 1992-ben a Bihari Naplónál, 1993-ban az Erdélyi Naplónál. 1993-tól a Sulyok István Főiskolán tanított. 2002-től alapítója és szerkesztője a Várad című folyóiratnak.
Évtizedek során aktívan követte Nagyvárad kulturális életét, a sajtóban tükrözve a képzőművészet eseményeit is. Baráti kapcsolatban állt több kortárs festővel, komoly gyűjteményt kialakítva, amelynek java részét a 20. századi magyar festészet képezi, különös hangsúllyal a nagybányai művésztelep több nemzedékére. A nagyváradi Dávid Galéria (1992) és később 2002-ben az Empire Galéria alapítója.[1]
Megjelent kötetei
Nagyváradi színikritikák a Holnap évtizedében, Bukarest, 1975;
Juhász Gyula Nagyváradon, Bukarest, 1978;
Nincs szebb jövendők májusánál. Juhász Gyula életútja, Dacia Könyvkiadó Kolozsvár, 1980;
Csak egy igaz versért élek. Horváth Imre költészetéről, Kolozsvár, 1981; Kismonográfiák sorozat.
A nagyváradi színészet másfél évszázada (1798–1944), Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1991;
Váradi Parnasszus. Irodalmi és sajtóélet a századfordulón, Literátor Könyvkiadó Nagyvárad, 1994;
Arca az időnek, kritikák, tanulmányok, portrévázlatok, Literátor Könyvkiadó Nagyvárad, 1996;
A magyar irodalom vázlatos története, Scripta kiadó, Nagyvárad, 1998;
A nagyváradi újságírás története. Oradea, Bihari Napló kiadó Nagyvárad, 1999;
Kemény szavak kövével. Nagyvárad, Convex Kiadó, 2001. (Ady Endre nagyváradi éveiről);
Váradi színháztörténeti jelenetek, Nagyváradi Ady Társaság könyvkiadója, 2004;
Emlék ma már.... Egy váradi életkrónika (autobiográfia), Literátor könyvkiadó, 2004;
Válogatta, sajtó alá rendezte és bevezető tanulmányát írta Horváth Imre Betűkre bízom című verseskönyvének (Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1982);
Előszavát írta Serge Grandvaux A francia élet krónikája című kötetének mely Indig Pál fordításában jelent meg (Analog Kiadó, Nagyvárad, 1995).
Százéves a Napló. Jubileumi album társszerzője Szántó Sándor, Szűcs László és Králik Lorandal (Bihari Napló Kiadó, Nagyvárad, 1998.)
A nagyváradi színjátszás 1840-1870 között c. tanulmánynak (24–53 o.) szerzője, mely megjelent az 1848 üzenete című kötetben, a Magyarság az ezredvégen sorozatában, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium kiadásában (Nagyvárad, 1999)
Szerkesztette (Mihálka Zoltánnal) a Sanctus Ladislau rex. Kalendarium. Varadinum 1192 - 1992 c. kiadványt. Literatus Kiadó, Nagyvárad, 1992.[2]
.svg){kind=small}
