Imiermesa

Imiermesa
előd egyiptomi fáraó utód Hendzser XIII. dinasztia IV. Antef
Imiermesa szüenit szobra, fényképezte Flinders Petrie taniszi ásatásai során
Uralkodása	10 évnél kevesebb, i. e. 1759-től[1] vagy 1711-től[2]
Prenomen	Szemenhkaré
Nomen	Imiermesa A torinói királylistán: Szemenhkaré Imiermesa
Főfelesége	Aya (?)
Gyermekei	Redienef (?)
Sírja	talán övé egy befejezetlen szakkarai piramis
A Wikimédia Commons tartalmaz Imiermesa témájú médiaállományokat.

Imiermesa (uralkodói nevén Szemenhkaré) az ókori egyiptomi XIII. dinasztia közepének egyik uralkodója volt. Memphiszből kormányzott, i. e. 1759-től[1] vagy 1711-től.[2] Uralkodásának pontos hossza nem ismert, talán öt év volt, de azt biztosan tudni, hogy tíznél kevesebb.[1] Két kolosszusa maradt fenn, ma a kairói Egyiptomi Múzeumban vannak.

Említései

A torinói királylista hetedik oszlopának 21. sorában említik (Alan Gardiner számozása szerint a hatodik oszlop 21. sora), Szemenhkaré Imiermesa néven. Legfőbb korabeli említései közé tartozik két kolosszus, melyet „Ptah az ő falától délre, Anhtaui ura” tiszteletére állítottak. Ez kifejezetten memphiszi jelzője az istenségnek, és azt mutatja, eredetileg memphiszi templomában álltak a szobrok.[1] A kolosszusokat később kisajátította a hükszosz XV. dinasztia uralkodója, Apepi, aki mindkét szobor jobb vállára felíratta saját nevét, valamint egy dedikációt Széthnek, Avarisz urának, majd a szobrokat saját fővárosában, Avariszban állíttatta fel. Később, mikor II. Ramszesz Avarisz romjait használta fel saját fővárosa, Per-Ramszesz felépítéséhez, szintén ráíratta a szobrokra saját nevét és egy újabb dedikációt Széthhez. Per-Ramszesz köveit később szintén széthordták, a XXI. dinasztia idején a szobrok Taniszba kerültek, és itt maradtak egészen 1897-ig, a Flinders Petrie vezette ásatásig.[1][3][4] Ma a kairói Egyiptomi Múzeumban találhatóak (JE37466 és JE37467).

A szobrokon kívül a király egyetlen korabeli említése egy szteatitgyöngy, rajta „a jó isten, Szemenhkaré, Szobeknek, Sedit urának kedveltje”. Ez a gyöngy ma a British Museumban található (BM EA74185).[3][5] Bár nem tudni, honnan származik, Darrell Baker és Kim Ryholt szerint az, hogy Seditet, egy Memphisz-közeli várost említ, jelentheti, hogy onnan ered a gyöngy.

W. Davies szerint egy Szakkara déli részén fekvő XIII. dinasztiabeli piramis romjai közt talált szobor, melynek csak a törzse maradt fenn, és Hendzser egy közeli utódjának idejéből származik, lehet, hogy Imiermesa szobra. Név azonban nem szerepel rajta, Davies kizárólag megtalálási helye alapján tulajdonítja neki.[3][6] A szobor ma az Egyiptomi Múzeumban található (JE54493).

Neve

Imiermesa neve jól ismert név a második átmeneti kor idejéből, jelentése „a seregek elöljárója”, „tábornok”. Emiatt minden további bizonyíték nélkül feltételezték, hogy Imiermesa tábornok volt, mielőtt trónra került. Alan Gardiner és William Hayes ennek alapján a torinói királylistán úgy fordították nevét, hogy „Szemenhkaré tábornok”, vagyis az Imiermesát nem névnek, hanem címnek vették.[3] Jürgen von Beckerath felvetette, hogy a király idegen eredetű lehetett, és eredeti nevét az egyiptomiak nem értették, ezért katonai rangján lett ismert.[1][7] Emellett a király nem használt filiatív nevet, azaz nem viselte nevében apja nevét, mint az egy elmélet szerint a XIII. dinasztia uralkodóinál szokásos volt. Ez arra utal, nem állt rokonságban elődeivel és nem volt királyi születésű.[1] Ez alapján feltételezték, hogy a hadsereg segítségével szerezte meg a trónt, melyről letaszította elődjét, Hendzsert.[3]

Baker és Ryholt nem ért egyet ezzel a feltevéssel; rámutatnak, hogy nincs bizonyíték katonai hatalomátvételre, emellett az Imiermesa gyakori személynév volt ebben a korban; olyan, címekből lett személynevek is előfordulnak, mint az Imierihu („jószágfelügyelő”), Imierper („háznagy”) és Imierheneret („a hárem elöljárója”).[1][8] Stephen Quirke ezek alapján úgy tartja, Imiermesa neve lehet, hogy csak családi hagyományt tükröz; Ryholt szerint jelentheti azt, hogy katonacsaládból származik.[1][9]

Helye a kronológiában

Imiermesa pontos helye a dinasztia kronológiájában nem ismert, mert sok a bizonytalanság az őt megelőző királyok körül. A torinói királylista szerint közvetlenül Hendzsert követte a trónon. Baker szerint a dinasztia huszonkettedik királya, Ryholt szerint a huszonharmadik, Jürgen von Beckerath szerint a tizennyolcadik.

Uralkodásának pontos hossza nem ismert, mert a torinói papirusz ezen a helyen sérült, csak a vége látszik: „… és 4 nap”. Ryholt szerint Imiermesa és két utóda, IV. Antef és Széth Meribré összesen körülbelül tíz évig uralkodtak. A XIII. dinasztia idején íródott Boulaq 18 papirusz fontos bizonyíték lehet Imiermesa uralkodásának hosszát tekintve. A papirusz többek közt beszámol a királyi családról, megemlíti a király tíz lánytestvérét, ismeretlen számú fiútestvérét, három lányát, egy Redienef nevű fiát és egy Aya nevű királynét. Bár a király neve a papirusz sérülése miatt nem olvasható, Ryholt elemzése szerint csak Imiermesáról vagy Szehotepkaré Antefről lehet szó.[1] Ez azért lényeges, mert a papirusz megemlíti a király 3. és 5. uralkodási évét is. Emellett az „5. év aratás évszaka 3. havának 18. napja” ismert egy befejezetlen piramiskomplexumból Hendzser piramisa mellett. Ez a déli dél-szakkarai piramis néven ismert piramis talán Imiermesa számára épült.[1]

Nem pontosan tudni, hogy ért véget Imiermesa uralkodása, de mivel utódja, IV. Antef nem utalt nevében apjára, valószínűleg nem volt királyi származású, így Ryholt feltételezése szerint uszurpálta a trónt.[1]

Név, titulatúra

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.

Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya		smnḫ-k3-rˁ Szemenhkaré „Ré kája életerős”
Ré fia		ỉmỉ-r-mšˁw Imiermesa „A csapatok elöljárója”

Jegyzetek

1. K.S.B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, excerpts available online here.
2. Detlef Franke: Lexikon der Pharaonen, Albatros, 2002
3. Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 134
4. Flinders Petrie: A history of Egypt from the earliest times to the 16th dynasty, pp. 209-210, 1897, available online
5. A British Museum adatbázisa. [2019. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
6. W. Davies: A royal statue reattributed, British Museum occasional paper 28, London, 1981
7. Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964, p. 52
8. Hermann Ranke: Die ägyptische Persönennamen. Verlag von J. J. Augustin in Glückstadt, 1935. , vol. I. p.25
9. Stephen Quirke in Middle Kingdom Studies, S. Quirke [szerk.], SIA publishing, 1991, p. 131

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Imyremeshaw című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.