Ilovszky János

Ilovszky János
Született	1888. május 20. Budapest
Elhunyt	1953. december 28. (65 évesen) Keszthely
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	kereskedő politikus
Tisztsége	Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1920–) elnök (1932–1945) magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
Sablon Wikidata Segítség

Ilovszky János (Budapest, Ferencváros, 1888. május 20. – Keszthely, 1953. december 28.)[1] kereskedő, országgyűlési képviselő, székesfővárosi bizottsági tag, a budapesti kisipari hitelintézet alelnöke.

Életútja

Ilovszky János és Bernhardt Franciska fiaként született. Tulajdonosa volt az 1872-ben alapított Ilovszky János porcelán- és üvegkereskedő cégnek. Tanulmányait Magyarországon és külföldön végezte. A főváros közéleti mozgalmaiban 1909-től vett részt. 1920. november 20-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála tíz évvel fiatalabb Némethy Annával.[2] 1920-tól a székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja volt. Mint a Népszínház Nyugdíjintézetének elnöke, számos nagy előadást készített elő a Nemzeti és a Városi Színházban, amelyek jelentékenyen elősegítették, hogy a Népszínház nyugdíjasai kedvezőbb ellátásba kerüljenek. Miután a Nyugdíjintézet a papírokba (hadikölcsön, stb.) fektetett vagyonát devalváció következtében elvesztette, az előadások jövedelme pótolta legalább részben a szükségleteket.

Tagja volt a fővárosi színügyi bizottságnak és e minőségben több ízben felszólalt a színházak vigalmi adójának csökkentéséért. Részben az ő felszólalásának hatása alatt tért át a főváros tanácsa a pausálé-rendszerre. Tagja volt a Fehérház 33-jának, akik 1919. augusztus 6-án a Peidl-kormány eltávolításával visszahelyezték az országot alkotmányos alapjaira. A József királyi herceg által kibocsátott ez irányú nagy jelentőségű okmány kézirata az ő birtokában volt. 1933-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara levelező, két évvel később rendes tagjává választották. 1932 és 1945 között a Baross Szövetség országos elnöke volt. 1945-ben 7 évi kényszermunkát kapott a Baross Szövetség elnöke. A budapesti népbíróság ítélkezett Ilovszky János, a Baross Szövetség elnökének ügyében; a bíróság népellenes bűntettekben mondotta ki bűnösnek.[3] Élete vége felé anyagelosztóként dolgozott. Halálát szívkoszorú elzáródás okozta.

Jegyzetek

1. Halálesete bejegyezve a keszthelyi állami halotti akv. 252/1953. folyószáma alatt.
2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 1777/1920. folyószáma alatt.
3. Magyar Nép, 1945. szeptember (2. évfolyam, 107-119. szám)1945-09-18 / 114. szám

Források

• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
• Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 20.
• Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Budapest, 1931