|
Iguala de la Independencia
Iguala de la Independencia (röviden Iguala) város Mexikó Guerrero államának északi részén, lakossága 2010-ben megközelítette a 120 000 főt.[2] A település a mexikói függetlenségi háború egyik fontos helyszíne, a mexikói zászló szülőhelye, és azon két település egyike, amik szerepelnek az ország himnuszának eredeti szövegében.[3] FöldrajzFekvéseA város a Déli-Sierra Madre hegyei között egy körülbelül 700–800 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő medencében fekszik. Átfolyik rajta a Naranjo nevű patak, tőle keletre pedig egy nagyobb tó, a Laguna de Tuxpan helyezkedik el. A várostól délre emelkedik az 1000 m-t meghaladó Tehuehue nevű hegy, nyugatra az 1700 m fölé nyúló Cerro Grande, valamint északkeletre is közel van egy 1500 m-nél magasabb csúcs.[4] ÉghajlatA város éghajlata igen forró és nyáron, ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 36 °C-os hőséget, a rekord elérte a 45 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a december–januári 23,4 és a májusi 29,9 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő. Az évi átlagosan 976 mm csapadék időbeli eloszlása rendkívül egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 80%-a.
KözlekedésIgualában van a végpontja a Michoacán állambeli Heroica Zitácuaro városába vezető 51-es szövetségi főútnak, valamint áthalad a településen egy másik fontos út is, a Mexikóvárost Acapulcóval összekötő 95-ös is.[6] NépességA település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[2]
TörténeteAz Iguala szó eredetére kétféle magyarázatot adnak: az egyik szerint a navatl nyelvű yohualcehuatl szóösszetételből származik, aminek jelentése „ahol derűs/felhőtlen az éjszaka”, a másik szerint a yoalla szóból, ami azt jelenti: „már visszatért” vagy „már jön”. Nem tudni pontosan, kik voltak a vidék első lakói, de több történész szerint először az olmékok, majd a matlaszinkák, végül a navatlok telepedtek le itt, akiket 1418 és 1428 között sikertelenül próbáltak legyőzni a Mexikói-völgy törzsei, ezért 1438-ban újra próbálkoztak, 1440-ben Itzcóatl vezetésével győzedelmeskedtek is. Miután a spanyolok elfoglalták Tenochtitlant, Cortés kiderítette, hogy az aztékok ezüst- és aranykincsei főként délről származnak, ezért elrendelte a déli területek azonnali felderítését. A spanyol seregek le is igázták a mai Iguala vidékét is, Cortés ezt a környéket egy Juan Mesa nevű katonájának adományozta, akinek a helyi indiánok pénzt és kukoricát fizettek adóként.  1533-ban a király létrehozta az alcaldía mayorok rendszerét, Iguala a tepecoacuilcói alcaldía mayorhoz tartozott. A következő évben ferences szerzetesek érkeztek a településre, hogy megkezdjék a hittérítést az indiánok körében. Ennek érdekében igen jól bántak velük, és egy ma is létező, fából készült Szent Ferenc-szobrot is ajándékoztak közösségüknek. 1820 végén már több mint 10 éve tartott a mexikói függetlenségi háború. A déli hegyekben Vicente Guerrero felkelői húzódtak meg, akiket a spanyol seregek nem bírtak legyőzni. A mexikóvárosi La Profesa-i összeesküvés résztvevői úgy döntöttek, megakadályozzák az év elején Spanyolországban egy felkelés eredményeként visszaállított, szabadelvű cádizi alkotmány új-spanyolországi életbe lépését, akár olyan áron is, hogy kivívják Mexikó függetlenségét. Eleinte fel akarták venni a harcot Guerrero seregeivel, akik az alkotmányt is támogatták, de Agustín de Iturbide tárgyalásba kezdett Guerreróval, végül az acatempani ölelés során megegyeztek: egyesítik seregeiket és harcolnak a függetlenségért. 1821. február 24-én Iguala városában Iturbide kiadta az Iguala-tervet, amiben rögzítette legfontosabb céljait, köztük az úgynevezett három garanciát: Mexikó Spanyolországtól független, alkotmányos monarchia, az államvallás kizárólagosan a római katolikus, és egyenlő jogok járnak minden lakónak, függetlenül attól, hogy spanyol vagy helyi származású.[7] Ugyanezen a napon született meg Igualában Mexikó zászlaja is (José Magdaleno Ocampo szabómester készítette), ma emlékmű hirdeti, hogy ez a város a zászló szülőhelye,[8] azon a helyen pedig, ahol először kibontották a zászlót, egy kis múzeum is felépült: a Museo a la Bandera.[9][10] 1835 júniusában Luis Gonzaga Vieyra tábornok kezdeményezésére Iguala megkapta a ciudad rangot. 1914 márciusában a huertista Antonio G. Olea érkezett a városba a zapatista csapatokat üldözve. Április 14-én a Huerta-ellenes csapatok foglalták el a várost Jesús H. Salgado, Heliodoro Castillo és Encarnación Díaz vezetésével. Álvaro Obregón ugyanebben a hónapban Igualába küldte Héctor F. López tábornokot, hogy előkészítse Venustiano Carranza elismerését Guerrero államban.[11] Turizmus, látnivalók A város két fontos műemléke a Santa María de la Asunción- és a 19. századi Szent Ferenc-templom. Több emlékművet is emeltek a településen híres történelmi személyiségek emlékére, többek között emlékművet kapott Miguel Hidalgo, Vicente Guerrero, José María Morelos, Benito Juárez és Nicolás Bravo is, de itt található a zászló emlékműve is, mivel Igualában készült el 1821 elején Mexikó első zöld-fehér-piros zászlaja.[11] KultúraA település legfőbb ünnepeit a húsvéti ünnepkörhöz tartozó nagyhéten és október 4-én, Assisi Szent Ferenc napján tartják. A helyi kézművesek főként aranyat, ezüstöt és más fémeket munkálnak meg. Egy helyi legenda arról mesél, hogy a közeli Coatepec nevű hegyen (aminek nevének jelentése kígyók hegye) élt egyszer egy óriási kígyó, ami felfalta a völgy lakóit.[11] Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
