III. Björn Eriksson vagy Öreg Björn (svédül: Björn den Gamle), (867[1] – 932[2]) svéd király, 882-től haláláig. IV. Erik fia volt.
Élete
A legelső svéd királyok életéről szinte semmit nem lehet tudni, ez alól Björn sem kivétel. A Heimskringla[3] szerint III. Erik Emundson svéd király (? - kb. 880/85) fia volt és ötven évig uralkodott Svédország felett.[4][5]
Az uppsalai Eriknek [IV. Erik] volt egy fia, Björn, aki apja halála után foglalta el a trónt és ötven évig uralkodott. Björn fiai Győztes Erik és Olaf örökölték a királyságot apjuk halála után. Olaf fia volt Styrbjörn, az erős.[6]
Harald sagája alapján ismert, hogy ötven évig uralkodott:
Nyugtalanság uralkodott Gautland vidékén, amíg Erik Emundson volt a király, de meghalt, amikor [már] Harald tíz éve volt Norvégia királya. Erik után fia, Björn ötven évig uralkodott. Ő volt Győztes Erik és Olaf apja, utóbbi Styrbjörn, az erős apja volt.[7]
Björn halála után fiait, Eriket és Olafot társuralkodónak választották meg, ennek ellenére Erik kisemmizte unokaöccsét, Styrbjörn-t.
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház.
Középkorportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap