III. Arszinoé
III. Arszinoé (Ἀρσινόη ἡ Φιλοπάτωρ, i. e. 246/245 – i. e. 204) ókori egyiptomi királyné a ptolemaida korban, i. e. 220-tól haláláig; IV. Ptolemaiosz Philopatór felesége. Mindketten III. Ptolemaiosz és II. Bereniké gyermekei voltak.[1] Arszinoé volt az első ptolemaida királyné, aki a fivérétől szült gyermeket, V. Ptolemaioszt. Arszinoét és férjét szerette és tisztelte az egyiptomi nép.[2] ÉleteI. e. 220 október vége, november eleje körül ment feleségül fivéréhez, IV. Ptolemaioszhoz, és aktív részt vállalt az ország kormányzásában, már amennyire Ptolemaiosz nagy hatalmú minisztere, Szószibiosz engedte. I. e. 217-ben elkísérte férjét és 55 000-es seregét a raphiai csatába, melyet a 68 000-es sereggel rendelkező Nagy Antiokhosz szeleukida uralkodó ellen vívtak Palesztinában.[3] Lehetséges, hogy Arszinoé volt az egyik gyalogos falanx parancsnoka.[3] Mindkét oldalon lovasok, harci elefántok, íjászok és hagyományos makedón falanxok küzdöttek.[3] Mikor vesztésre állt a csata, Arszinoé megjelent seregei előtt és harcra buzdította őket, hogy megvédjék családjukat, emellett mindannyiuknak két mina aranyat ígért arra az esetre, ha győznek. Ptolemaioszék serege le is győzte Antiokhoszt,[4] és idegen sereg nem fenyegette a ptolemaida Egyiptom területét egészen Augustusig, aki Marcus Antoniusszal küzdött meg csaknem kétszáz évvel később[3] (bár európai és ázsiai területeiket már nem sokkal később elveszítették). I. e. 204 nyarán IV. Ptolemaiosz meghalt. Két kegyence, Agathoklész és Szószibiosz attól tartottak, hogy Arszinoé lesz a régens kiskorú fia mellett, ezért egy palotapuccs során meggyilkolták,[5] mielőtt még hallott volna férje haláláról, így megszerezték maguknak a régensséget. ÖrökségeEratoszthenész megírta a királyné életrajzát, Arszinoé címmel; mára elveszett, de számos ókori szerző idézi.[6] Ősei
Jegyzetek
Fordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia