|
II. Heródes Agrippa zsidó király
II. Heródes Agrippa (Kr. u. 27/28 – Kr. u. 93 vagy 100 körül) khalkiszi király 50-től, zsidó király 52-től haláláig. I. Heródes Agrippa fiaként született, édesanyja Küprosz volt. Rómában nevelkedett, honfitársai szolgálatára volt Cumanus idején és közvetített a főpap ruháinak kérdésében. Édesapja halála után Claudius császár szívesen kinevezte volna a helyére, de a 17 éves ifjút még éretlennek találta az uralkodásra. 50-ben mégis Khalkisz (mai Libanon) királyává, majd a jeruzsálemi templom felügyelőjévé tette, egyúttal ráruházta a zsidó főpap kinevezésének jogát is.[1] Heródes Agrippa csak 52-ben utazott országába. 53-ban a néhai Heródes Fülöp és Lizániás területének királya is lett. Nero császár nagy területeket adományozott neki Galileában és Pereában. Az Újszövetség Pál apostol perében említi (ApCsel 25,13-26,32). A királynak eszerint Fesztusz helytartó terjesztette elő az ügyet, annál is inkább, mivel Heródes Agrippa személyesen akarta hallani akarta az apostolt. Heródes Agrippa szabadon engedte volna Pált, ha az nem föllebbezett a császárhoz római polgárjogára hivatkozva.[1] Heródes Agrippa nagy építtetőként maradt fenn az emlékezetben, uralkodása alatt (62–64-ben) fejezték be a jeruzsálemi templomot.[1] Ennek ellenére a zsidók önkényeskedései és a főpapokkal való zsarnokoskodásai miatt nem kedvelték.[2] A 66-os a zsidó lázadás kitörésekor Alexandriában volt. Mivel a felkelőkkel szemben Róma oldalán állt, jutalmul Vespasianus császár megnövelte birodalmát. Testvére feleségével, Berenikével élt, akinek ő volt a negyedik férje. Jeruzsálem eleste, 70 után Rómába költözött, élete végéről keveset tudunk. Itt római praetorként élt,[2] és valószínűleg 93[1] vagy 100 körült hunyt el.[1][2]
JegyzetekForrások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
