Hucul Köztársaság
A Hucul Köztársaság egy, az első világháború után létrejött rövid életű állam. A köztársaságot 1919. január 8-án kiáltották ki azzal a szándékkal, hogy majd csatlakoznak a Nyugat-Ukrán Népköztársasághoz.[1] A köztársaság létrehozásaA Kárpátalja legkeletebbi csücskében lévő területre 1918. december 20-22-én tért vissza a magyar hadsereg, akik rögtön szükségállapotot vezettek be. Lefegyverezték a hucul felkelőket, a területen működő Ukrán Nemzetgyűlést feloszlatták, valamint visszaállították a magyart, mint hivatalos nyelvet mind az iskolákban, mind a közhivatalokban.[2] 1919. január 7/8. éjjelén a rahói huculok támadást indítottak a magyar csendőrlaktanya ellen, 500 csendőrt pedig elfogtak. Kikiáltották a köztársaságot, Sztepan Klocsurakot még aznap miniszterelnöknek választották, aki eközben egy 1000 fős sereget irányított a román határ közelébe.[3] Január 17-én összecsaptak a román csapatokkal Máramarosszigetnél, ahol vereséget szenvedtek. Január 23-án bejelentették, hogy miután egyesült az Ukrán Népköztársaság és a Nyugat-Ukrán Népköztársaság, Sztepan Klocsurak és Julian Brascsajko a köztársaság képviselőiként csatlakoznak az úgynevezett Munkáskongresszushoz. 1919 áprilisában a kárpátaljai ruténok bejelentették csatlakozásukat Csehszlovákiához autonómia fejében. Ekkorra a terület déli részét a románok foglalták el, középső részeit pedig a magyar csapatok tartották uralmuk alatt. A köztársaság bukásaA román csapatok június 11-én elfoglalták Kőrösmezőt, ezzel a Hucul Köztársaság megszűnt létezni.[4] 1919 szeptemberében csehszlovák csapatok szállták meg a régiót, majd a trianoni békeszerződés keretében annektálták a területet. 1939. március 14-én jött létre Kárpát-Ukrajna, amit egy nappal később Magyarország foglalt el. A második világháború után Kárpátalja a Szovjetunióhoz, azon belül az Ukrán SZSZK-hoz került. 1991-ben a független Ukrajna része lett. Jegyzetek
Fordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia