Hosszúlábú álfakusz

Hosszúlábú álfakusz
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni) Család: Álcsuszkafélék (Acanthisittidae) Nem: Xenicus Faj: X. longipes
Tudományos név
Xenicus longipes (Gmelin, 1789)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hosszúlábú álfakusz témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúlábú álfakusz témájú médiaállományokat és Hosszúlábú álfakusz témájú kategóriát.

A hosszúlábú álfakusz (Xenicus longipes) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe az álcsuszkafélék (Acanthisittidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Motacilla nembe Motacilla longipes néven.[3]

Alfajai

• Xenicus longipes longipes a Déli-szigeten élt.
• Xenicus longipes stokesi az Északi-szigeten mindig is ritkának számított. Múzeumi gyűjteményben is csupán a típuspéldányai találhatók, melyekről a fajt eredetileg leírták. Utoljára az 1950-es években került szem elé.
• Xenicus longipes variabilis a Stewart-szigeten élt, de ez az alfaj még egy ideig tartotta magát a közeli Big South Cape szigeten. A behurcolt patkányok pecsételték meg sorsát.

Előfordulása

Új-Zélandon területén volt honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdőkben és cserjésekben volt. Állandó, nem vonuló faj volt.[4] Talán még ma is él a zord, tenger szabdalta Fiordland vidékén, bár ezt az egykor nagy elterjedésű fajt ma általában kipusztultnak tekintik.

Megjelenése

Testhossza 10 centiméter körüli volt.[5]

Életmódja

Főleg gerinctelenekkel táplálkozott.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe elég nagy volt, utoljára 1972-ben észlelték. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján kihalt fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 18.)

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
• Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe