Jogtudományi doktori oklevelét a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen szerezte meg 1920-ban. A szegedi egyetemen 1925-ben habilitált. 1926-ban nevezték ki a szegedi egyetemen a jogbölcselet, 1927-ben a fővárosi tudományegyetemen az etika magántanárává.
1927 és 1929 között nagy tanulmányutat tett Bécsben és Londonban – Hans Kelsennél és Harold J. Laskinál tanult. 1929-től a szegedi, majd 1940 és 1945 között a kolozsvári egyetem jogbölcselettanára volt.
1945-ben az MTA levelező tagjává választották. Aktívan politizált: a Polgári Demokrata Párt tagjaként 1945-ben ő fogalmazta meg a párt programját.
Miután 1949-ben – politikai okokból – visszaminősítették az MTA tanácskozó tagjának, még abban az évben emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Számos egyetemen tanított vendégprofesszorként az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban.
Főbb művei
Az erkölcsi norma természete; Budavári Tudományos Társaság, Bp., 1926
Bevezetés a jogtudományba (1932)
Rechtssoziologie. Probleme der Gesellschaftslehre und der Geschichtslehre des Rechts. Berlin, 1934. XI, 331 p. (1934)
A jogelmélet vázlata. Szeged, 1937. XXVI, 265 p. (új kiadás: Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2004)
A szociológia elemei. Szeged, 1938. 36 p.
A közvélemény vizsgálata. Die Untersuchung der öffentlichen Meinung. The examination of public opinion. Kolozsvár, 1942. 166 p. 9 t.
Zsidai Ágnes: A tiszta jogszociológia. Horváth Barna szinoptikus jogbölcselete; Szt. István Társulat, Bp., 2008 (Jogfilozófiák)
A szegedi jogbölcseleti iskola alapítója. Horváth Barna emlékkönyv; szerk. Révész Béla; Pólay Elemér Alapítvány–Iurisperitus, Szeged, 2017 (A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára)