Hornyánszky Gyula (klasszika-filológus)

Ez a szócikk a klasszika-filológus, történész és egyetemi tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Hornyánszky Gyula (egyértelműsítő lap).

Hornyánszky Gyula
Portréja a SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből
Született	1869. szeptember 22. Pest
Elhunyt	1933. január 31. (63 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Hornyánszky Viktor
Foglalkozása	klasszika-filológus, történész, egyetemi oktató, történetfilozófus, szociológus
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1891)
Sírhelye	Farkasréti temető (33/3-1-38)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hornyánszky Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Hornyánszky Gyula, ifj. (Pest, 1869. szeptember 22. – Budapest, 1933. január 31.) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, dékán; történetfilozófus, szociológus, a Magyar Társadalomtudományi Társulat főtitkára, majd elnöke; Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1909). Id. Hornyánszky Viktor nyomdatulajdonos fia és Ifj. Hornyánszky Viktor könyvkiadó-nyomdatulajdonos és Hornyánszky Ernő nyomdatulajdonos fivére.

Kutatási területe: klasszika-filológia, kultúr- és történetfilozófia, szociológia.

Életpályája

Hornyászky Viktor nyomdatulajdonos fiaként látta meg a napvilágot. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott, 1891-ben bölcsészdoktorátust, 1892-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. Az egyetemen Ponori Thewrewk Emil tanítványa volt, de nem a német klasszika-filológusok módszereit követte, mint mestere, hanem inkább a természettudományos gondolkodás, az angol antropológiai irányzat és a francia szociológiai módszer (Émile Durkheim) irányában tájékozódott, s ezek megnyilvánulásait kereste a görög–római kor irodalmában.

Saját korának embereihez illetve hallgatóihoz ezáltal próbálta közelebb hozni az antikvitást.[3] Ebben nyilván nagy szerepet játszott az, hogy 1893–1894-ben állami ösztöndíjakkal kijutott Párizsba, Londonba tanulmányutakra, s nem sokkal később, 1901–1902-ben Görögországba is.

1894–1896 közt Nagyszebenben kapott gimnáziumi tanári állást, 1902-től Kaposvárott, majd Budapesten tanított gimnáziumban. 1902-ben magántanárrá habilitálták a budapesti tudományegyetemen. 1909-ben beválasztották az MTA levelező tagjai sorába. 1913-tól a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen kapott katedrát, s 1913. augusztus 4-én kinevezték nyilvános rendes tanárnak.

Az első világháború elvesztése miatt Kolozsvárról menekülnie kellett, s 1921-ben a Szegedre költözött, s a Kolozsvárról Szegedre költözött Ferenc József Tudományegyetem Klasszika-filológiai Intézetében folytatta oktatói és kutatói munkáját, 1923-ig a Klasszika-filológiai Intézetet vezette, 1923-tól az Ókori Történeti Intézet vezetését vette át. Az 1925/26-os tanév első szemeszterében még a Bölcsészettudományi Kar dékáni teendőt is ő látta el, végül 1925. december 18-án a budapesti egyetemre távozott, ahol a III. sz. Klasszika-filológiai Intézet vezetőjévé nevezték ki. 1925-től a Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke volt.

Művei (válogatás)

• Pindaros. Budapest, 1891.
• A classica-philologia mint történetírás : történetbölcseleti értekezés : 1893-94. Párisban és Londonban tett tanulmányúttal kapcsolatban. Budapest, 1895. 99 p.
• Aristophanes. Budapest, 1897. 156 p.
• Temetési versenyküzdelmek az ősgörögöknél. Budapest, 1900. 66 p.
• Schvarcz Gyula emlékezete. Budapest, 1901. 41 p.
• Történetírás és philosophia. Budapest, 1904. 40 p.

Galénosz és Hippokratész

• A görög felvilágosodás tudománya : Hippokratesz. Budapest, 1910. LVI, 505 p.[4] REAL-EOD (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
• Tömegpszichológia és görög történet. Budapest, 1912. 23 p.
• Zeller Eduard külső tag emlékezete. Budapest, 1912. 110 p.
• A homerosi beszédek tömeglélektani vonatkozásukban. Budapest, 1915. 23 p. REAL-EOD
• Görög társadalomrajz. Szeged, 1931. 38 p.
• Mi is az a szellemtörténet? Budapest, 1932.(Ser. Társadalomtudományi füzetek ; 12.)

Társasági tagság

• Magyar Társadalomtudományi Társulat (elnök 1925-től)
• Magyar Philosophiai Társaság (választmányi tag)
• Budapesti Philologiai Társaság (első titkár)
• Magyar Pszichológiai Társaság (társelnök)

Jegyzetek

1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
3. Szádeczky Kardos Samu: Ókortudomány c. írásában (i. m. 205. p.) jellemző példaként említi Hornyánszky 1902-es cikkét, melynek címe: A szocializmus költészete a görög ókorban.
4. Újra kiadva 2007-ben Liget Műhely Alapítvány által.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 740. o.  
• Szádeczky-Kardoss Samu: Ókortudomány, latin-görög filológia. In.: A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 199-214. p.
• Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. Szeged, 1996. Mészáros Rezső. Hornyánszky Gyula 133. p. ISBN 963-482-037-9

További információk

• SZTE Egyetemi Könyvtár Évfordulós emlékcsarnok
• Ókortudomány

Kapcsolódó szócikkek

Magyar szabadkőművesek listája