Homonnay Tivadar

Homonnay Tivadar
Az Országgyűlés tagja
Hivatali idő 1920 – 1942
Budapest 12. főpolgármestere
Hivatali idő 1942 – 1944
Előd	Karafiáth Jenő
Utód	Keledy Tibor
Született	1888. május 3.[1] Kalocsa
Elhunyt	1964. június 30. (76 évesen)[1] Budapest[2]
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (1919–1922) Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (1926–1937) Egyesült Keresztény Párt (1937–1939) Magyar Élet Pártja (1939–1944)
Foglalkozás	politikus

Szántói Homonnay Tivadar (Kalocsa, 1888. május 3. – Budapest, 1964. június 29.[3]) magyar keresztényszocialista politikus, Budapest főpolgármestere.

Életpályája

Kolozsváron és Budapesten végezte el jogi tanulmányait. Külföldi tanulmányútja után vasúti tisztviselő volt. 1906–1919 között a MÁV munkatársa, 1919–1921 között fogalmazója, 1921–1922 között segédtitkára, majd 1922-ben titkára volt. 1911-ben doktorált.

A Tanácsköztársaság idején (1919) részt vett az ellenforradalmi mozgalomban. 1919-ben a Keresztény Szocialista Vasutasok Országos Egyesületének alapító elnöke volt. 1919-ben a Keresztény Szociális Gazdasági Párt tagja volt. 1919–1922 között a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja taga volt. 1920–1942 között a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja volt. 1920–1926 között nemzetgyűlési, 1927–1942 között országgyűlési képviselő volt.

Az első nemzetgyűlésen a botbüntetés bevezetéséről szóló törvényjavaslat előadója volt. 1923–1925 között az Országos Keresztényszocialista Párt tagja volt. 1924-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. 1925–1937 között a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt tagja volt. 1937–1939 között az Egyesült Keresztény Párt tagja volt. 1939–1944 között a Magyar Élet Pártja tagja volt. A fővárosi Keresztény Községi Párt (Wolff-párt) egyik vezetője volt. 1942–1944 között – Magyarország német megszállásáig – Budapest főpolgármestere volt.

1951-ben vagyonától megfosztották, Budapestről kitelepítették.

Több éven át a Magyar Úszó Szövetség elnöke volt. Sírja a Farkasréti temetőben található (2-3-169).[4][5]

Családja

Latin nyelvű születési anyakönyvi bejegyzése szerint Homonnay Theodorus Ernestus néven született 1888. május 3-án, Homonnay Nándor (a bejegyzés szerint Homonnay Ferdinandus) és Dőry Clarissa de Jobaháza [születési nevén Dőry Maria Clara Philippina Carolina] fiaként; keresztelése 1888. május 7-én zajlott.[6][7]

1913. július 17-én, Budapesten kötött házasságot Lehotzky Irénnel. Három gyermekük született: László, Farkas és Mária.[3]

1964. június 30-án hunyt el Budapesten, a VIII. kerület, Szentkirályi utca 46. szám alatt (vagyis a mai Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika épületében), mint ny. főpolgármester, IX. kerület, Üllői út 59. szám alatti lakos, keringési elégtelenség következtében. A bejegyzésben édesanyja neve tévesen Dőry Krisztinaként szerepel.[8]

Művei

• Beszéde a kötelező betegségi és baleseti biztosításról (Budapest, 1927)

Díjai

• II. osztályú magyar érdemkereszt (1929)

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06437.htm, Homonnay Tivadar, 2017. október 9.
2. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
3. Gyászjelentése
4. Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
5. A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
6. Keresztelése 139. sorszám alatt bejegyezve a kalocsai római katolikus egyházközség 1888. évi születési anyakönyvébe; online hozzáférés: 2025. január 13.
7. Familysearch.org
8. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1670/1964. folyószám alatt. Hozzáférés: 2025. január 13.

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Nemzeti Örökség Intézete
• Magyar katolikus lexikon
• https://mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/MPL_1_H.pdf
• Országgyűlési almanach 1920-1922
• Országgyűlési almanach 1922-1926
• Országgyűlési almanach 1927-1931
• Országgyűlési almanach 1931-1935
• Országgyűlési almanach 1935-1939
• Országgyűlési almanach 1939-1944

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Vajay Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai 1530-2000. Budapest, Mikes Kiadó Kft., 2000.
• Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerkesztette: Madarász Elemér. [Budapest], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
• Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára. Szerkesztette: Csatár István, dr. Hovhannesian Eghia és Oláh György. Budapest, 1939. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet
• Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
• Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerkesztette: Weichert Béla. Budapest, 1931.
• (szerk.) Bálint Zoltán – Balla Antal – Balassa József: Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest: Enciklopédia Rt. 1925.