A Toldy Ferenc Gimnázium után[4] az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végzett 1953-ban, és ugyanitt szerzett 1958-ban bölcsészdoktorátust. 1952-től dolgozott a Néprajzi Múzeumban tudományos munkatársként, 1958-tól osztályvezetőként, majd tudományos titkárként.[5] 1985-1991 között az MTA Néprajzi Kutató Intézet igazgatója, 1992-től a Néprajzi Múzeum főigazgatója volt 1997-es nyugdíjba vonulásáig. 1991−1998 között az OTKA Társadalomtudományi Szakkollégiumának tagja, majd elnöke.[6] 1973-ban a Magyar Néprajzi Társaság főtitkárává választották,[7] élete utolsó éveiben a társaság tiszteleti tagja volt.[8]
Több külföldi egyetemen tartott vendégprofesszorként előadásokat, így: 1966-67 University of Chicago (Ford Foundation grant), 1971: visiting professor, University of North Carolina, Chapel Hill, 1974: Nordiska Museet, Stockholm (Sigurd Erixon research grant), 1987: Collegium Hungaricum, Vienna (Hungarian state scholarship), 1988: Münster, Göttingen, Tübingen (DAAD scholarship), 1990: Senior Fellow, Rutgers Center for Historical Analysis, 1991: Fellow, Woodrow Wilson International Center, Washington, D.C., 1993: distinguished visiting professor, Wesleyan University, 1996: Visiting Professor, EHESS, Paris, 2002: Senior Fellow, IFK, Vienna.[9]
1975-től az Ethnographia című folyóirat főszerkesztője volt. Kutatási területei a településformák, a népművészet története ós a paraszti társadalom.
1954-ben csatlakozott a Fél Edit által kezdeményezett, és világszerte ismertté vált kutatási programhoz, amelynek keretében az 1970-es évek végéig módszeresen kutatták a falu társadalmi viszonyait, az ott élők életmódját, szokásait a napirendtől az öltözködésen, a munkán, a jeles ünnepeken keresztül egészen a temetkezési szokásokig. A kutatás eredményeit mutatta be a Néprajzi Múzeum 2009 őszén az „Egy falu az országban – Átány” című kiállításán.[10][11] Több néprajzi művet publikált Fél Edittel és K. Csilléry Klárával együtt. A Magyar Néprajzi Lexikon számos szócikkének szerzője volt.
Díjai, elismerései
Széchenyi-díj (1993) az egész Kárpátmedencére kiterjedő települési, gazdasági, társadalmi és kulturális tárgykörben végzett alapos és kiterjedt néprajzi, kutatói és feldolgozói nemzetközi szinten is elismert működéséért.[12]
Parasztok, pásztorok, betyárok. Emberábrázolás a magyar népművészetben (Fél Edittel, angol, francia és német nyelven is, Bp., 1966);
Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarián Village (Fél Edittel, Chicago, 1969);
Bauerliche Denkweise in Wirtschaftund Haushalt. Eine ethnographische Untersuchung über das ungarische Dorf Átány (Fél Edittel, Göttingen, 1972);
Gerate der Átányer Bauern (Fél Edittel, Bp., 1974);
Magyar népművészet (Fél Edittel, Bp., 1975, 1976).
Történeti antropológia. (Historical Anthroplogy [papers of a conference]). MTA Néprajzi Kutató Csoport (HAS, Ethnographical Research Group) 1984. 360 p. (szerkesztő)
Hagyomány és hagyományalkotás. Tanulmánygyűjtemény. (Tradition and the creation of tradition, a collection of essays) HAS Ethnographical Institute 1987. 198 p. (szerkesztő Niedermüller Péterrel)
Life History as Cultural Construction/Performance (Proceedings of the IIIrd American–Hungarian Folklore Conference.) HAS Ethnographical Institute, 1988. 490 p. (szerkesztő Niedermüller Péterrel)
Nemzeti kultúrák antropológiai nézetben. Tanulmánygyűjtemény (National cultures – in anthropological perspective. A collection of essays.) HAS Ethnographical Institute, Budapest, 1988. 264 p. (szerkesztő Niedermüller Péterrel)
Népi kultúra és nemzettudat (Folk culture and the national self-perception. A collection of essays) Magyarságkutató Intézet (Institute for Hungarian Studies) Budapest 1991. 202 p., 34 pl. (szerkesztő)
Hungarians between 'East' and 'West'. Three Essays on National Myths and Symbols. Museum of Ethnography, Budapest 1994. 64 p.
Magyarok Kelet és Nyugat közt. A nemzettudat változó jelképei.(Hungarians between East and West. Changing Symbols of National Self-Perception.) Balassi Kiadó, Budapest, 1995. 303 p. (szerkesztő)
Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban (Fél Edittel, Balassi Kiadó, 1997)
Anthropologists and native ethnographers in Central European villages: comparative notes on the professional personality of two disciplines. Current Anthropology 1968:311-315
The creation of ethnic symbols from the elements of peasant culture. In: P.F.Sugar (ed.): Ethnic Diversity and conflict in Eastern Europe. Santa Barbara - Oxford 1980. 147-184.
Historische Zentrum-Periphery Modelle und ihre Bedeutung für die Volkskunde. In: H.L.Cox -G.Wiegelmann (hrg.): Volkskundliche Kulturraumforschung heute. Münster, 1984. 77-84.
Agro-town regions of peripheral Europe: The case of the Great Hungarian Plain. Ethnologia Europaea 1987: 69-95.
The construction of the 'folk cultural heritage' in Hungary and rival versions of national identity. Ethnologia Europaea 1991 145-170.
