|
Hinoki hamisciprus
A hinoki hamisciprus (Chamaecyparis obtusa, japánul: 檜 vagy 桧 'hinoki') a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe és a ciprusfélék (Cupressaceae) családjába tartozó faj. Származása, elterjedése
Közép-Japán erdőségiben őshonos, ezért a szintén onnan származó szavara hamisciprussal együtt japán hamisciprusként is említik. Nevét — a hinoki japánul „tűzfát” jelent — arról kapta, hogy eredeti termőhelyén rendszerint úgy pusztul el, hogy egy villámcsapástól tüzet fog, és óriásfáklyaként ég el. Japánban szívesen nevelnek belőle bonszait. Európában jóval kisebb, sokszor csak nagyobb bokor. Itt elsősorban azok az enyhe klímájú régiók felelnek meg neki, amelyekben a szelídgesztenye a bükkel elegyesen nő — hazánkban ilyen helyek Sopron, Kőszeg, Nagykanizsa és Kaposvár környékén vannak. Megjelenése, felépítése20–40 m magas fa, szabályos kúp alakú koronával. Vastag, tompa csúcsú pikkelylevelei felül fényes zöldek, fonákukon ezüstös rajzolat látható. A pikkelylevelek tövében sorjázó olajmirigyek szétdörzsölve kellemes gyantaillatot árasztanak. 8–10 mm-es, gömb alakú toboza vörösesbarna. Életmódja, termőhelyeSzármazási helyén akár negyven méter magasra is megnövő, állományalkotó fa. A humuszban gazdag, jó víz-, és tápanyag-ellátottságú, inkább laza, mint között talajt kedvel. Savanyú, vagy semleges talajon jobban fejlődik. Télállósága különösen idős korban jónak mondható. Szereti a magasabb relatív páratartalmat, a széltől védett laza félárnyékot, a bőséges csapadékot. Nagyon lassan fejlődik és magas kort ér meg. Ezért is kedvelt bonszaiként, de kedvelt kiskerti, temetői dísznövényként is. Az első évben érő tobozai Kertészeti változatokAz alapfajt kertekben csak ritkán ültetik, de a leírt kertészeti változatok száma 70-nél is több. Különösen kedveltek a törpe növésű fajták. Ezek (az alany hatására) oltványként lényegesen jobban fejlődnek, nagyobbra nőnek, mint magról szaporítva.
Törpe változatok:
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia
