Herzfeld Viktor

Herzfeld Viktor
Életrajzi adatok
Született	1856. október 8. Pozsony
Elhunyt	1919. február 19. (62 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Házastársa	Mathilda Anna von Herzfeld
Iskolái	Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem (–1880) Bécsi Egyetem (1875–1879)
Pályafutás
Műfajok	vonósnégyes, kamarazene, szimfonikus zene
Aktív évek	1881–1919
Együttes	Hubay–Popper-vonósnégyes
Hangszer	hegedű
Tevékenység	zeneszerző, hegedűművész, karmester, zenekritikus, zeneelmélet-tanár
Kiadók	Rozsnyai Károly
A Wikimédia Commons tartalmaz Herzfeld Viktor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Herzfeld Viktor lovag (Herzfeld Győző, németül Victor/Viktor Emmerich [1874-től[1] Ritter von] Herzfeld) (Pozsony, 1856. október 8.[2] – Budapest, 1919.[3] február 19.)[4] zeneszerző, hegedűművész, karmester, zenekritikus, a budapesti Zeneakadémia tanára.

Élete

Zsidó családból származott. Édesapja, az 1874-ben lovagi címet kapott Josef Herzfeld (1836–89) a Foncière biztosítótársaság bécsi igazgatója volt. Édesanyja Amalia Winter (1836–1909).

1875 és 1879 között jogot tanult Bécsben, mellette zenét a Gesellschaft der Musikfreunde konzervatóriumában. Hegedűtanára az idősebb Josef Hellmesber volt. 1880-ban mindkét tárgyból I. díjat kapott.

Az 1881–82-tes évadban Linzben, a következőben Lipcsében volt színházi karmester. Szerzeményeiért 1884-ben elnyerte a bécsi zenebarátok egyletének Beethoven-díját. Berlinben Eduard Grellnél és Friedrich Kielnél zeneszerző-mesterképzésben vett részt.

1886-ban költözött Budapestre. 1888-tól tanított a Zeneakadémián, előbb zeneelméletet, -esztétikát és -történetet, majd 1908-ban, Hans Koessler nyugdíjba vonulásakor megkapta a zeneszerzés tanszak vezetését. 1907-ben Ünnepi indulót írt az intézmény új épületének felavatása alkalmából.

Aktívan bekapcsolódott a magyar főváros zenei életébe. Közreműködött Brahms pesti koncertjein. Tagja lett a Hubay–Popper-vonósnégyesnek, a II. hegedű szólamát játszotta 1889-ig (1897 és '99 között ismét csatlakozott az együtteshez).

1887-ben keresztény hitre tért.[5] Idővel megtanult magyarul is. 1907-ben Huszka Jenő felkérésére elfogadta a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetének (a mai Artisjus elődjének) elnöki posztját, s ezt 1918-ig megtartotta, akkor Hubaynak adta át.[6][7] Budapesti időszakában jelentős kritikusi tevékenységet folytatott a helyi német sajtóban: 1888 és '90 között a Neues Pester Journal, 1907–08-ban a Pester Lloyd munkatársa volt. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, tanítványait is csak otthonában tudta fogadni.

„	[...] ő jutott hozzánk legközelebb, kilépett a kolónia zárt szigetéből, megtanulta nyelvünket, akart, igyekezett új hazájában gyökeret verni. Eléggé megismerte közviszonyainkat is arra, hogy Magyarország jövőjét időnkint a legsötétebb színekben lássa.	”
– Kodály Zoltán

Zömmel kiadatlan szerzeményei (zenekari művek, dalok stb.) mára feledésbe merültek. Tankönyve, A fúga 1913-ban jelent meg.

Művei

Zeneművek

• Két románc (hegedűre és zenekarra, 1879)
• Lustspielouvertüre (1884)
• Capriccio (az előbbi átdolgozása, 1896)
• Frühlingsidyll (1897)
• Szerenád (vonószenekarra, 1900, átdolgozott változat 1919)
• Ünnepi induló (1907)

Tankönyv

• A fuga. Budapest, 1913. Rozsnyai Károly Könyv- és Zenemű-Kiadó

Tanulmány

• Robert Volkmann (1815–1883) = The New Musical Quarterly, 1915. július 1.

Jeles tanítványai

Ábrahám Pál Balogh Ernő Böhme Oskar Buttykay Ákos Demény Dezső Fleischer Antal Huszka Jenő Kardos István Kósa György Krasznai (Krausz) Mihály

Kutor Ferenc Lajtha László Molnár Antal Pikéthy Tibor Radnai Miklós Szenkár Jenő Telmányi Emil Tóth Árpád Veress Gábor Zsizsmann Rezső

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (41/1-2-2)

Jegyzetek

1. Geadelte jüdische Familie
2. Egyes forrásokban tévesen március 25.
3. Egyes forrásokban tévesen 1920.
4. Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 425/1919. folyószáma alatt.
5. Staudacher, Anna: „...meldet den Austritt aus dem mosaischen Glauben”. S. 248
6. Billboard. 1976. november 6. 34. l.
7. 'Madarász Iván az Artisjus új elnöke.. [2015. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)

Források

• Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 2. köt. ISBN 9633305438
• Kodály Zoltán: Herzfeld Viktor. 1856. október 8.–1919. február 20. = uő: Visszatekintés. Sajtó alá rend. ... Bónis Ferenc. 3. kiad. Budapest, 1982. Zeneműkiadó. II. köt. 382–383. l. ISBN 9633304466
• Családfája a geni.com-on
• A Zeneakadémia honlapján Csanda Mária írása
• Oesterreichisches Musiklexikon
• Magyar zsidó lexikon
• Das Neue Musik-Lexikon nach dem Dictionary of Modern Music and Musicians