|
Herrenberg
Herrenberg kisváros Németország Baden-Württemberg tartományában, Stuttgarttól délre a böblingeni kerületben. Lakosságának száma 31 292, területe 65,71 km². A történelmi város jelentősége a 20. században fokozatosan csökkent, jelentőségét ma két multinacionális cég jelenléte adja, illetve az, hogy az S1 jelű stuttgarti elővárosi vasút végállomása. FekvéseStuttgarttól délre a Schönbuch lankás lejtőjén épült. Legmagasabb pontja a Dreiländereck 602 m, legalacsonyabb pontja a Gültstein városrészben 378 m. A település területén ered az Ammer, a Neckar bal oldali mellékfolyója, amely a város körül elterülő medence vizeit levezeti.[2] TörténeteA mai település legrégebbi része Gültstein, amely már az őskorban is lakott volt, majd 769-ben említi az első oklevél.[3] Herrenberg alapításáról nincs pontos adat, első említése egy oklevélben szerepel, amelyet Rudolf tübingeni herceg 1228-ban castrum nostrum herrenberc-ben keltezett, ekkor tehát már vár és hercegi rezidencia állt itt. 1278-ban már mint várost említik. Két évvel korábban kezdődik a templom építése. 1382-ben a város vásárlás útján Württemberg birtokába került, ekkorról származik az első latintanító említése is. 1400 körül alapították a város kórházát, 1439-ben jött létre a székeskáptalan. 1466-ban égett le első ízben a város, több mint 90 lakóház pusztult el. A templom végül 1519-ben készült el, másfél évtizeddel később azonban Württemberg részeként Herrenbergben is bevezették a reformációt. A káptalant feloszlatták, a templom evangélikus lett. 1525-ben a német parasztháború lázadói megszállták a várost, ám májusban csatát vesztettek itt. 1536-ban német iskolát alapították. 1542-ben pestisjárvány tizedelte a város lakosságát, 1571-ben éhínség pusztított. A harmincéves háború idején 1634-ben császári csapatok fosztották ki, a következő évben pedig újra leégett, ezúttal 280 ház esett a lángok áldozatául. 1649-ben adták át az új városházát. 1688-ban a franciák fosztogattak a városban. 1749-ben lebontották a templom gótikus tornyait, helyettük barokk hagymakupolát építettek. 1806-ban a városháza helyett újat építettek, a város pedig Oberamtsstadt rangra emelkedett. 1807-ben a várat eladták, ettől kezdve fokozatosan bontották le a falait. 1838-ban látott napvilágot az "Intelligenzblatt für den Oberamstbezirk Herrenberg" első kiadása, a következő évben a városban reáliskolát alapítottak. 1879-től haladt át a városon az első vasútvonal (Stuttgart-Freudenschaft). 1893-tól üzemelt a városi vízellátás, 1903-ban pedig a gázt is bevezették. 1931-ben épült az uszoda, 1936-ban a tornacsarnok. 1933-ban szentelték fel a Szt. József templomot. 1938-ban megszüntették Herrenberg önálló hivatalait, egyúttal a böblingeni járás része lett. 1960-ban jött létre az első testvérvárosi egyezség Herrenberg és a franciaországi Tarare között. 1965-től Affstätt is Herrenberghez tartozik. 1969-ben már 12 500 lakója volt. 1971-től újabb községeket csatoltak a városhoz: Haslach, Kayh, Kuppingen és Mönchberg (1971), Oberjesingen (1972), Gültstein (1975). 1976-tól a város csatlakozott az országos földgáz-, 1980-tól a Boden-tó vizét szállító hálózatra. Az 1970-es és 80-as években számos iskola jött létre, 1983-ban felavatták az IBM oktatási központját a város szélén. 1992-től a stuttgarti elővárosi vasút végállomása.[4] TelepülésrészekHerrenberg közigazgatási egysége a következő településekből áll:[5]
Nevezetességei StiftskircheA Schönbuch nyúlványának oldalában áll a Stiftskirche. A 16. századig katolikus, azóta evangélikus templom 1276-tól kezdve majd háromszáz éven keresztül épült. A testes toronylábazat hamar elérte a harmadik szintjét, belekerült a rózsaablak, 1293-ban pedig elkészült a kórus is. Az eladósodott grófok 1382-ben a várost eladták Württembergnek, ekkor folytatódott az építés, és 1493-ra elkészült a templom. A 18. században az anyagukban megrongálódott gótikus tornyokat elbontották, helyette 1749-ben egyetlen barokk hagymakupolát helyeztek a homlokzatra.[6] A templom berendezésének legrégebbi darabja a keresztelőkád 1472-ből. 1504-ből való a gazdagon díszített szószék. A templom dísze volt évszázadokon keresztül a 8 táblás Herrenbergi oltár, Jerg Ratgeb alkotása (1518-1521), amelyet 1890-ben eladtak Stuttgartnak, jelenleg a Staatsgalerie-ben látható. A stallumok is az 1510-es évekből valók, 98 fafaragású alak díszíti őket. A protestáns átvételkor a templom oltárait eltávolították, helyettük festett fatáblák kerültek az épületbe. 1886 és 1890 között a templom teljesen új, neogótikus belsőt kapott. Ekkor állították be az új orgonát is. Az apszist azóta az eladott szárnyasoltár helyett Jakob Grünenwald Krisztus-képe díszíti. Az 1972 és 1982 között lezajlott átépítés során a hajó ismét világosabb színt kapott.[7] A toronyban található 1990 óta a Harangmúzeum, ahol több mint 30 harang látható. A templom áprilistól októberig 10 és 17, novembertől márciusig 10 és 16 óra között látogatható. Egyéb nevezetességei  A város további nevezetességei:[8]
KultúraA városban számos iskola, zeneiskola és egy könyvtár működik. Fontosak a város életében a helyi szervezetek is. PolitikaA város polgármestere jelenleg Thomas Sprißler (Freie Wähler). A városi tanácsban 11 helyet a Freie Wähler, 10 helyet a CDU, 7 helyet az SPD, 6 helyet a Zöldek, 3 helyet a Frauenliste birtokol.[9] GazdaságHárom világcég, a GlaxoSmithKline, a Hewlett-Packard és az IBM is jelen van a városban, előbbi kettő egy-egy üzemet, utóbbi egy oktatóközpontot tart fenn itt.[10] Közlekedés Távolsági közlekedésA város a 81-es autópálya (Würzburg-Schaffhausen) mellett fekszik, Stuttgartnál halad el a kelet-nyugati 8-as számú autópálya is. Vasútállomásán megállnak az R7 (Stuttgart-Horb) vasútvonal[11] és az Ammertalbahn (R73)[12] járatai. Éjszakai buszjárata az N70 (Stuttgart-Bondorf). Regionális buszjáratai: 773 (Herrenberg-Calw), 774 (Herrenberg-Altensteig), 775 (Herrenberg-Wildberg), 783 (Herrenberg-Mönchberg), 790 (Herrenberg-Ergenzingen), 791 (Herrenberg-Entringen), 794 (Tailfingen-Herrenberg). Helyi közlekedésA város a stuttgarti helyi közlekedés 68-as zónájához tartozik, az S1-es S-Bahn végállomása (Kirchheim-Herrenberg).[13] Helyi autóbuszjáratai: 779 (körjárat a vasútállomásról Vogelsang-Alzental felé),[14] 780 (uszoda-Schwarzwaldsiedlung),[15] 781 (körjárat, vasútállomás-IBM),[16] 782 (vasútállomás-Waldfriedhof).[17] A belvárosba csak a lakók hajthatnak be autóval, a vasútállomás környékén sok parkoló található.[18] SportéleteBaseballcsapata a Herrenberg Wanderers.[19] A VfL Herrenberg 4600 tagjával a tartomány egyik jelentős sportegyesülete. Kapcsolódó oldalakÁltalános adatok
Szállások
Oktatási intézmények
Társadalmi szervezetek
Sportegyesületek
Források
Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
