Helmstedt

Helmstedt
Helmstedt címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Járás	Helmstedt
Rang	város
Polgármester	Wittich Schobert (CDU)
Irányítószám	38350
Körzethívószám	05351, 05356
Rendszám	HE
Testvérvárosok	Lista Albuquerque Vitré Chard Fiuggi Haldensleben Svietlahоrsk Szászváros Konaklı
Népesség
Teljes népesség	25 633 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	488 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	123 m
Terület	46,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 52° 13′ 41″, k. h. 11° 00′ 38″52.228055555556, 11.010555555556Koordináták: é. sz. 52° 13′ 41″, k. h. 11° 00′ 38″52.228055555556, 11.010555555556
Helmstedt Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Helmstedt térképén
Helmstedt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Helmstedt témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Helmstedt, város Németországban, Alsó-Szászországban.

Fekvése

Braunschweig közelében fekvő település az egykori Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság határán. A legközelebbi városok Braunschweig (mintegy 36 mérföldre nyugatra), Wolfsburg (mintegy 30 km-re északnyugatra) és Magdeburg (mintegy 45 km-re keletre).

Története

A mai Helmstedt négy kerületből áll. A régi városból és az újonnan, elsősorban a második világháború után hozzá csatolt környező településekből.

A város és környéke már a neolitikum idején lakott volt, ezt a környék gazdag régészeti lelőhelyei is bizonyítják. Az egykor itt élt emberek halottaikat megalitikus sírokba temették el (Süpplingenburg). Helmstedtről nyugatra pedig a 4. évezredből való un. Lubbe kövek kerültek napvilágra.

Nevét 952-ben, I. Ottó király idején említették először. 1247-ben már említették városi jogait is. A 16. században pedig már jelentős település volt. Mivel itt vezettek keresztül a só- és gabonakereskedelem legfontosabb útvonalai, a Welf hercegi család is székhelyévé választotta, majd a 15- 16. században a Hanza városok szövetségének is tagja lett.

Ludgeri, Münster első püspöke, megalapította Helmstedt közelében a Szent Ludgeri bencés kolostort.

A német trónviszály alatt az 1199-1200-as években a település szinte teljesen megsemmisült.

Az Academia Julia Egyetem

Az Academia Julia Egyetemet a Welf hercegi család egyik tagja Julius herceg alapította 1576 október 15-én, protestáns tartományi egyetemként; fia, Heinrich Julius volt az első rektora. Az egyetem 1576-1810 között volt a városban. Az egyetemen olyan tudósok tanultak, mint a humanista Georg Calixtus, a polihisztor Hermann Conring, vagy a híres olasz Giordano Bruno, kinek később élete Rómában ért véget a máglyán.

Az egyetem szinte 234 éven keresztül befolyással volt a város fejlődésére. A "francia időszakban", 1810-ben azonban az egyetemet Göttingenbe kellett telepíteni.

Gazdaság

• Külszíni lignitfejtés. 1874-ben helyezték üzembe az első lignitbányát "Trendelbusch". 1973-tól a város déli részén fekvő külszíni bánya biztosította a lignit termelést.
• Erőmű

Nevezetességek

• Főtér (Markplatz)
• Académia Julia Egyetem - 16. század végi reneszánsz stílusú épület. Az Académia Juliát a Welf hercegi család egyik tagja, Julius alapította 1576-ban protestáns tartományi egyetemként. 1810-ben azonban, a Napóleoni háborúk idején Göttingenbe kellett áttelepíteni.

Jegyzetek

1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)

Források

• Panoráma 1980 Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5