Hellenica Oxyrhynchia
A Hellenica Oxyrhynchia az I. e. 4. századból származó papirusztöredék, amely 1906. január 3-án került elő Egyiptomban. TörténeteA görög történelemmel foglalkozó töredékre az Egyiptomban található Oxyrhynchiában bukkantak rá. Oxyrhynchus vagy Oxyrhynchonpolis, amely nevét (magyarul: hegyes orrú) az ősi egyiptomiak által szentként tisztelt halról kapta, a mai el-Bahnasa település helyén terült el.[1] 1906. január 3-án innen került elő az első töredék, amelyet ma Londoni papiruszként tartanak nyilván. Ez a szövegtöredék az i. e. 397 és 395 közötti időszakot, a peloponnészoszi háború ekkori történéseit írja le. 1934-ben újabb, valószínűleg az egyiptomi töredékhez tartozó szöveg került elő, ez a Firenzei papirusz nevet kapta. A szöveg az i. e. 409 nyara és az i.e. 407-406 fordulójáig történteket tekinti át. 1976-ban a kairói Egyiptomi Múzeum raktárában újabb leletre bukkantak, amely nagy valószínűséggel a másik kettőhöz tartozik. Ez i. e. 409 nyarának eseményeivel foglalkozik.[2] A Londoni papiruszt 1908-ban, a Firenzei papiruszt 1949-ben, a Kairói papiruszt 1976-ban publikálták. TartalmaA tudomány úgy tartja, hogy a Hellenica Oxyrhynchia szerzője Thuküdidész történetírását folytatta. Thukididész műve i. e. 410-ig követi a görög történelmet. A szövegből kiderül, hogy a szöveg i. e. 411-nél korábbi eseményeket nem tárgyal. Más szövegrészekből azt tűnik valószínűnek, hogy az elbeszélt történetek vagy az i. e. 394-es knidoszi csatával, vagy az i. e. 387-386-ban megkötött Antalkidasz-féle királybékével érnek véget. Mindebből következően a mű valószínűleg i. e. 386 és 356 között íródott.[2] ÖsszetartozásA három töredék összetartozása százszázalékos biztonsággal nem jelenthető ki, mivel más-más formátumúak, de a nyelvi alapú összehasonlítás miatt a tudomány ma inkább a három lelet azonos eredetét feltételezi. Ezek szerint a három töredéket egyaránt a tárgyilagos ábrázolás és részletgazdagság jellemzi, különböző, bizonyító erejűnek tartott fordulatok, kifejezések mindhárom, vagy legalább két töredékben megtalálhatók.[2] SzerzőjeA szöveg szerzőjeként a következő lehetséges írókat nevesítették a tudósok a leletek felbukkanása óta:
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia