Heinrich Schëuch

Heinrich Schëuch
Született	1864. június 21. Schlestadt (Schlettstadt), Elzász, Francia Császárság
Meghalt	1946. szeptember 3. (82 évesen) Bad Kissingen, Németország
Állampolgársága	német francia
Nemzetisége	elzászi német
Szolgálati ideje	1893-1919
Rendfokozata	Gyalogsági tábornok (General der Infantrie)
Egysége	112. (badeni 4.sz) „Vilmos herceg” gyalogezred 142. sz. (badeni 7. sz.) gyalogezred Mülhauseni 58. gyalogezred 29. gyalogdandár 33. gyaloghadosztály rajnai 7. gyalogezred 4. gárdaezred
Csatái	első világháború
Kitüntetései	Pour le Mérite
Civilben	A Német Birodalom hadügyminisztere 1918/19-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Schëuch témájú médiaállományokat.

Heinrich Schëuch Schlestadt (németül: Schlettstadt), manapság használatos francia nevén: (Sélestat) Elzász, 1864. június 21. – Bad Kissingen, 1946. szeptember 3.) porosz altábornagy majd 1918/1919-ben német hadügyminiszter volt az első világháború végén.

Családi háttere, fiatalkori évei

Édesapja (1820-1888) törvényszéki tanácselnökként dolgozott az elzászi Kolmárban[1] és haláláig a Kolmar melletti Herlisheimban élt. Édesanyja, Emilie Graeff 1831-ben született Schlettstadban és Herlisheimban hunyt el 1879-ben.

Schëuch a kolmari líceumba járt középiskolába, utána katonai pályát választott. Először a Porosz Királyi Kadétiskolát (Königlich Preußische Kadetten-Schule) végezte el sikeresen, majd mint kardbojtos tisztjelölt (Portepee-Fähnrich) szolgált a 4. Bádeni „Vilmos herceg“ 112-es gyalogezrednél Kolmarban, ahol hadnagyi rangig emelkedett a tiszti ranglétrán.

Csapatszolgálatban

Miután áthelyezték Mülhausenbe, Schëuch főhadnagy lett és ezred-segédtiszt a 7. Bádeni 142-es gyalogezrednél. Ezután a mülhauseni 58. gyalogezred parancsnokságán volt segédtiszt. Áthelyezés folytán került a Hadügyminisztériumba, mint a hadsereg közigazgatási osztályának igazgatójának segédtisztje.

Ezt követően, mint századparancsnok megkapta az első parancsnoki beosztását a 7. Rajnai gyalogezred élén. Majd ismét áthelyezték a hadügyminisztériumba, ezúttal már titkárként, ahol a hadkiegészítési és költségvetési feladatokat látta el.[2] Ezt követte egy további átvezénylés, amikor mint 4. gárdaezred ütegparancsnoka állt szolgálatba.

A vezérkarnál és a hadügyminiszterség

Az első világháború kitörésekor Schëuch a Hadügyminisztériumban dolgozott az Általános Központi Részleg (Allgemeine Zentralabteilung) igazgatójaként. 1914. augusztus 4-én, Belgium megtámadása és az angol hadüzenet napján kinevezték vezérkari főnöknek a főhadiszálláson. Walther Rathenau, az AEG egykori vezetőségi elnöke konzultált vele 4 nappal később arról, hogy a Német Birodalomnak nincs elegendő nyersanyagkészlete – különösen égető volt a lőpor hiánya – egy hat hónapnál hosszabb háború megvívására.

1916. május 16-ától a 29. gyalogsági dandárt vezette. 1917. január 13-án nevezték ki a 33. gyalogsági hadosztály parancsnokává. Mint a hadügyi hivatal (Kriegsamt) vezetőjeként szolgált 1917. augusztus 16-ától. Katonai karrierjének tetőpontja a hadügyminiszteri poszt volt, amit 1918. október 9-én ért el. Nem sokáig maradt e tisztségben, 1919. január 2-án megvált hivatalától. A vonatkozó kérelmet az elbocsátásról már 1918. december 15-én megírta ami után törvényesen nyugállományba vonult.

A legnagyobb megtiszteltetés számára az volt, mikor is megkapta a létező legmagasabb német hadi kitüntetést, a Pour le Mérite érdemrendet. 1939-ben tiszteletbeli gyalogsági tábornokká nevezték ki a Tannenbergi csata emléknapján.

Rendfokozatai

• 1893. október 17.: hadnagy (Leutnant)
• 1894. július 28.: főhadnagy (Oberleutnant)
• 1897. január 27.: százados (Hauptmann)
• 1903. augusztus 18.: őrnagy (Major)
• 1910. április 20.: alezredes (Oberstleutnant)
• 1913. március 22.: ezredes (Oberst)
• 1916. január 27.: vezérőrnagy (Generalmajor)
• 1918. október 9.: altábornagy (Generalleutnant)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Heinrich Scheuch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Hermann A.L. Degener: Wer ist’s? Berlin, 1935
• Dieter Martinetz: Der Gas-Krieg 1914–1918. Bonn, 1996

Jegyzetek

1. 1871-ig Franciaországhoz tartozott elzászi város, majd a Német Birodalomhoz került a porosz–francia háború után. Onnantól kezdve 1918-ig Kolmarként hívták. Amikor a második világháborúban a Harmadik Birodalom visszafoglalta Elzász-Lotaringiát, majd visszacsatolták, ismét megkapta német nevét. 1945 óta ismét Colmar néven szerepel, habár lakosságának többsége mai napig német származású.
2. Az Ersatz szó németül pótlékot, pótlást jelent. Ebből valószínűsíthető, hogy az Ersatz- und Etatwesen Aufgaben az hadkiegészítési és költségvetési feladatokat jelent.