Hegyi asztrild

Hegyi asztrild
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Család: Díszpintyfélék (Estrildidae) Alcsalád: Estrildinae Nem: Cryptospiza Faj: C. salvadorii
Tudományos név
Cryptospiza salvadorii Reichenow, 1892
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hegyi asztrild témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi asztrild témájú kategóriát.

A hegyi asztrild (Cryptospiza salvadorii) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Anton Reichenow német ornitológus írta le 1892-ben.[3]

Alfajai

• Cryptospiza salvadorii kilimensis Moreau & W. L. Sclater, 1934
• Cryptospiza salvadorii ruwenzori W. L. Sclater, 1925
• Cryptospiza salvadorii salvadorii Reichenow, 1892[2]

Előfordulása

Afrika középső és keleti részén, Burundi, Dél-Szudán, Etiópia, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda, Szudán, Tanzánia és Uganda területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenés

Testhossza 11 centiméter.[5] A hím feje sötét olajzöld, a hát és a farcsík piszkosvörös, a szárny fekete, a szárnyfedők vöröses árnyalatúak, a farktollak feketék, a torok és az áll sárgásbarna. A mell és a has olajzöld, a hasoldalak sötétvörös színűek A csőr fekete, a láb sárgásbarna. A szem sötétbarna, vöröses szemgyűrűvel. A tojó a hímhez hasonló, de a testoldalakon kevesebb a piros szín.

Életmódja

Fűmagvakkal táplálkozik.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 28.)

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
• Vargha Béla. Szövőpintyek-díszpintyek. Natura (1984). ISBN 963-233-107-9 

További információk

• Kép az interneten a fajról
• Internet Bird Collection
• Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe