Hatóanyag

A hatóanyag általánosságban egy adott rendszer azon komponense, amely a kiváltott hatásért felelős. Idegen szóval farmakon, vagy drog, bár a köznyelv drognak inkább csak a kábító hatású anyagokat nevezi.[1]

A gyógyszerészet hatóanyagnak nevezi a gyógyszer gyártására szánt bármely anyagot amely a gyártás során a gyógyszerkészítmény aktív összetevőjévé válik, amelyet farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatás kiváltására szánnak valamely élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében.[2]

A gyógyszerészetben/orvostudományban a hatóanyag az a kémiailag jól definiált molekula, amely a gyógyszer kívánt hatásáért felelős. A hatóanyag nem feltétlenül a legnagyobb tömegű komponense a gyógyszernek. Egyazon gyógyszerkészítmény több hatóanyagot is tartalmazhat. Egyszerűbb megfogalmazásban a gyógyszerek hatékony komponense.

A hatóanyag jelentősége a gyógyszerészeti munkában

A gyógyszerészetben a gyógyszerkészítményeket alkotó komponenseket gyógyszeranyagoknak nevezik, melyek lehetnek hatóanyagok vagy segédanyagok. A gyógyszer kívánt farmakológiai hatásáért felelős komponenseket nevezik hatóanyagnak, melyek jól körülírt anyagok.

A hatóanyag önmagában még nem gyógyszer. Gyógyszerré akkor válik, amikor gyógyszerformává alakítják (tabletta, kúp, injekció, kenőcs, krém, oldat stb). A hatóanyagok gyógyszerkészítménnyé történő alakításához a gyógyszerészet segédanyagokat használ, melyek elősegítik a készítmény gyárthatóságát, a hatóanyag stabilitását, adagolhatóságát és biofarmáciai tulajdonságát. A hatóanyag nem feltétlenül a legnagyobb tömegű komponense a gyógyszernek.

A hatóanyagok technológiai műveleteivel a gyógyszertechnológia, a hatástani vizsgálatával és csoportosításával a farmakológia tudománya foglalkozik.[3]

Élettudományok

A hatóanyagok vizsgálatával és csoportosításával a gyógyszerhatástan tudománya foglalkozik. Ezen belül:

• Az élő szervezet a gyógyszer hatóanyagokra adott válaszával és a válaszok biológiai hátterével a gyógyszerhatástanon belül a farmakodinámia foglalkozik.
• A hatóanyagok által kiváltott nemkívánatos hatásokkal a toxikológia tudománya foglalkozik.
• A hatóanyagok felszívódásának valamint a szervezeten belüli megoszlásának és kiürülésének módjával és időbeli lefolyásával a farmakokinetika foglalkozik.

Jegyzetek

1. Lásd például drogos.
2. 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról.
3. Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 21–22. oldal, ISBN 978 963 226 324 3

Források

• Magyar értelmező kéziszótár. Szerkesztette Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1987. 526. o. ISBN 963 05 4557 8  
• Idegen szavak és kifejezések szótára. Szerkesztette Bakos Ferenc. Kilencedik, ismételten átnézett és függelékkel bővített kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1989. 201. o. ISBN 963 05 5307 4  
• Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 2 kötet., 344–345 és 394. o. ISBN 963-10-3269-8  
• Knoll József: Gyógyszertan: Egyetemi tankönyv. Negyedik, átdolgozott kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1976. 15–16. o. ISBN 963 240 021 6  
• Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 8. o. ISBN 978 963 9879 56 0  

Kapcsolódó szócikkek

• katalizátor