Határidős ügylet

Fogalma

a) A tőzsdén kívüli határidős ügylet olyan szerződés, amely egy eszköznek egy most kialkudott áron való jövőbeli adásvételére szól.

b) A tőzsdei határidős ügylet a tőzsdén kívülivel nagyban megegyező, de attól a szabványosításban és a napi elszámolási kötelezettségben különböző ügylet.

Az ügylet alap mechanizmusa

A úgynevezett hosszú pozícióban lévő megbízó az ügyletben meghatározott termék (áru, értékpapír stb.) megvásárlására kötelezett, míg a rövid pozícióban lévő megbízónak a megadott határidőben le kell szállítania az árut. Ha az eszköz piaci ára a határidő bekövetkeztekor (lejárat) nagyobb, mint a kialkudott (határidős) ár, akkor a hosszú pozícióban lévő profitál abból, hogy az ügyletben már megállapított, alacsonyabb áron tudja megvenni a terméket.

Ha az ügylet tőzsdén kívüli, akkor pénzmozgás, fizetési kötelezettség csak az ügylet lejáratakor van. Ha az ügylet tőzsdei, akkor napi elszámolási kötelezettség van, amely azt jelenti, hogy mindennap kiszámítják a felek nyereségét vagy veszteségét, amelyet egy számlán nyilvántartanak. Amennyiben a veszteség bizonyos mérték feletti, akkor annak fedezetére pénzletétet is kell alkalmazni, amelyet visszafizetnek, ha az éppen kiszámított napi veszteség már a megállapított határon belülre kerül.

Fontos különbség még, hogy a tőzsdei határidős ügyletek szabványosítottak, amely azt jelenti, hogy a tőzsdék az ügylet méretét, a leszállítható termék minőségét, a teljesítés időpontját és helyét előre meghatározzák, a megbízóknak csak az árban kell megállapodniuk. Ennek előnye, hogy a partnert nem önmagunknak kell megkeresni, hanem a tőzsdén keresztül, az adott ügyletre jelentkező más piaci szereplők közül választják ki. Ebben az esetben az ún. elszámolóház a felek között közvetítőként tevékenykedik, a megbízóknak nem kell törődniük az ügylet másik oldalán álló fél teljesítésével.

Használata

A határidős ügyleteket spekulációra vagy fedezeti célra lehet használni. Fontos momentum, hogy a határidős ügylet a megállapodó felek között mindig zérus összegű játék, vagyis, amit az egyik fél nyer, azt a másik elveszíti.

Spekuláció

A spekuláns az eszköz lejáratkori árára fogad, akár rövid, akár hosszú oldalon. Ha fogadása sikeres, akkor

• ha rövid oldalon volt, a terméket lejáratkor olcsóbban veszi meg a piacon, mint a megállapodott határidős ár, vagyis a hosszú oldalon lévő vevője többet fizet neki érte;
• ha hosszú oldalon volt, akkor a terméket olcsóbban veszi meg a kialkudott határidős áron, mint ahogy az aktuális piaci áron éppen megvehetné a határidő bekövetkeztekor.

Ellenkező esetben fogadása nem volt sikeres, vagyis veszít.

Fedezeti ügylet

A fedezeti ügyletet kötők

• vagy egy már meglévő termékük árát szeretnék a jövőre nézve bebiztosítani: ekkor rövid pozícióban kötnek ügyletet;
• vagy egy a jövőben biztosan megvenni kívánt termék árfolyam változásából fakadó bizonytalanság ellen kívánják bebiztosítani magukat: hosszú pozícióban kötött ügylettel.

A fedezeti ügylet irányulhat a nyereség adott szinten történő stabilizálására, vagy a veszteség további növekedésének megakadályozására is.

Tőzsdén kívüli és tőzsdei árak

Tőzsdén kívüli határidős árak

• Értékpapírok

Az értékpapírok tőzsdén kívüli határidős ára

${\displaystyle F=S_{0}e^{rT}-\sum _{i=1}^{N}D_{i}e^{r(T-t_{i})}\,}$

ahol

F a T időpontban fizetendő határidős ár

e^x az exponenciális függvény

r a kockázatmentes kamatláb (folytonos kamatszámítással)

${\displaystyle S_{0}}$ az alaptermék azonnali ára (vagyis amennyibe a 0 időpontban kerül)

${\displaystyle D_{i}}$ az az osztalék, vagy kamat, amit biztosan kifizetnek ${\displaystyle t_{i}}$ időpontban, ahol ${\displaystyle 0<t_{i}<T.}$

• Devizák

A devizák határidős ára

${\displaystyle F=S_{0}e^{(r-q)T}}$

ahol

F a T időpontban fizetendő határidős ár

e^x az exponenciális függvény

r az egyik deviza kockázatmentes kamatlába (folytonos kamatszámítással)

q a másik deviza kockázatmentes kamatlába (folytonos kamatszámítással)

${\displaystyle S_{0}}$ az alaptermék azonnali ára (vagyis amennyibe a 0 időpontban kerül)

• Áruk

Az áruk határidős ára

${\displaystyle F=S_{0}e^{(r+c-y)T}}$

ahol

F a T időpontban fizetendő határidős ár

e^x az exponenciális függvény

r a kockázatmentes kamatláb (folytonos kamatszámítással)

y a kényelmi hozam (folytonos kamatszámítással)

c a tárolási költség (folytonos kamatszámítással)

${\displaystyle S_{0}}$ az alaptermék azonnali ára (vagyis amennyibe a 0 időpontban kerül)

A nemesfémek kényelmi hozama nullának tekinthető, egyéb áruknál időben változó mértékű (negatív is lehet). A kényelmi hozam azt a nem befektetési hozamot fejezi ki, amit az áru birtoklása a tulajdonosnak jelent (például annak a lehetőségét, hogy az áruból gyártani lehet valamit, amit el lehet adni).

Tőzsdei határidős árak

Belátható, hogy ha az alaptermék relatív árváltozásai és a kamatláb között nincs korreláció, akkor a tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős árak megegyeznek.

Külső hivatkozások

• Az amerikai pénzügyi felügyelet – a spekuláció letörése érdekében – 2008. szeptember 19-én 779 részvénynél betiltotta a határidős ügyleteket (index.hu híre) (az eredeti hír angolul)