hu Hasel%C3%BCnne

	Haselünne
; Haselünne címere	; Haselünne zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Járás	Emsland
Irányítószám	49740
Körzethívószám	05961; 05962; 05965;
Rendszám	EL
Testvérvárosok	Lista Saint-Flour (1992. október 24. – ); Elburg (1989. július 1. – );
	Népesség
Teljes népesség	13 663 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	78 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	20 m
Terület	159,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 52° 40′, k. h. 7° 28′52.666667°N 7.466667°EKoordináták: é. sz. 52° 40′, k. h. 7° 28′52.666667°N 7.466667°E
	Haselünne Pozíció Alsó-Szászország térképén
	Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
	Haselünne weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Haselünne témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Haselünne, város Németországban, Alsó-Szászországban.

Fekvése

Meppentől 12 km-re, keletre, Lingentől 20 km-re északra. Környező települések: északra Sögel, keletre Herzlake, délre Lengerich és Geeste, nyugatra Meppen.

Népesség

A népesség alakulása 2016 és 2023 között

Lakosok száma	12 728	12 847	12 914	13 196	13 552	13 663
	2016	2017	2019	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

Története

A város egyike az Ems folyó mentén létrejött legrégebbi településeknek. Haselünne és környéke az itt talált régészeti leletek alapján már a korai kőkorszakban lakott volt. A városról fennmaradt első írásos feljegyzések pedig már oppidum néven említették. 1025-ben piaci jogokat, 1272-ben pedig városi jogot is kapott. A középkorban pedig a Hanza városok szövetségéhez tartozott. 1272-ben Münster püspök megújította városi rangját. 1733-ban és 1751-ben, majd 1798-ban ismét nagy tűzvész pusztított a városban.

1810-ben Haselünne a francia birodalom része, 1815-ig. 1894-ben nyílt meg a városon áthaladó Meppen-Haselünner-vasútvonal.

1945-ben a nyugati szövetséges csapatok foglalták el, 1946-ban az újonnan alakult állam Alsó-Szászország része lett. 1977-ben Az alsó-szászországi Circle reform jött létre Emsland kerület az egykori Lingen, Meppen és Village Hümmling területéből.

Nevezetességek

St. Vincent-templom - háromhajós, késő gótikus csarnok templom és már valószínűleg a 15. század utolsó harmadában állt.
Klarissenkloster
Városháza - 1850-ben épült, építésze Josef Niehaus.