Észak-Karolinában született, és Idaho államban nőtt fel, ahol az iskoláit is végezte. Az Ohio State University-n doktorált 1943-ban. Matematikát tanított a pennsylvaniai egyetemen, és közben 1945-ben részt vett az ENIAC számítógép megvalósításában is. Egy évet Nagy-Britanniában töltött, ahol többek között Alan Turinggal is dolgozott. Szerepet vállalt az EDVAC és SEAC számítógépek megvalósításában is.
Megtervezte a Bendix G15 számítógépet, amelyet ma az első személyi számítógépnek tartunk.[3]
1954-től a Berkeley-i University of California tanára, ahol Niklaus Wirth programozási nyelveket tervező csapatát felügyelte, majd 1966-tól a Santa Cruz-i egyetemen dolgozott. 1986-ban vonult nyugdíjba.
Huskey az ENIAC egyik kábelével a kezében
Válogatott munkái
Huskey, H. D. Harry D. Huskey: His Story. BookSurge Publishing, 2004. ISBN 1-59457-680-7.
Huskey, H. D. The ACE Test Assembly, the Pilot ACE, the Big ACE, and the Bendix G15. In Copeland, B. J., Alan Turing's Automatic Computing Engine, 281–295. o. Oxford University Press, 2005. ISBN 0-19-856593-3.
Huskey, H. D. The state of the art in electronic digital computing in Britain and the United States (1947). In Copeland, B. J., Alan Turing's Automatic Computing Engine, 529–540. o. Oxford University Press, 2005. ISBN 0-19-856593-3.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Harry Huskey című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
