|
Halíl Dzsibrán
Halíl Dzsibrán (arab betűkkel: جبران خليل جبران; teljes nevén: Dzsibrán Halíl Dzsibrán bin Miháíl bin Szaad) (Bisárrí, Oszmán Birodalom (ma: Libanon), 1883. január 6. – New York, 1931. április 10.) libanoni származású amerikai maronita keresztény költő, filozófus, képzőművész. Származása, gyermekkoraA mai Libanon északi részén született, amely akkoriban az Oszmán Birodalom része volt. Családja eredetéről nem tudni sokat. Szegény maronita keresztény faluban, Bsharriban éltek. Semmilyen iskolába nem járt, egyedül a papok tanították szíriai, illetve arab nyelven, bibliai témákra. E korai emlékek inspirálták a későbbi fő művét, a Prófétát (The Prophet). 1895-ben emigráltak anyjával és testvéreivel az USA-ba, de apja nem tartott velük. Bostonban telepedtek le, ahol sok libanoni bevándorló élt, és itt kezdett iskolába járni. Kreativitására hamar felfigyeltek, elsősorban rajzaira. 1897-től mutatkozik meg a tehetsége a képzőművészetben. Megismerkedik Fred H. Day fotóművésszel, akinek több alkalommal modellt áll. 14 éves korában (1897) visszaküldik Libanonba, ahol a bejrúti al-Hikma középiskolában folytatja tanulmányait, főként az arab és a francia nyelvvel és irodalommal foglalkozik. Bostonba 1901-ben tér vissza. 1902-ben egy gazdag amerikai családdal visszatér hazájába; utazásának húga halálhíre vet véget. A következő évben elveszti a féltestvérét és az édesanyját. Pályafutása, munkássága Korai írásainak nagy részét arabul írta, de írásainak többségét mégis angolul. 1904-ben tartotta első kiállítását, Fred H. Day rendezte a számára; 1905-ben New Yorkban megjelenik az al-Musiqa (A muzsika) című írása. 1906-ban kiadják Nimfák völgye című novelláskötetét; a történetek elárulják antifeudális és antiklerikális látásmódját. 1908-ban megjelenik a Lázadó lelkek című kötete. 1908-tól mecénásainak köszönhetően két évet Párizsban töltött Auguste Rodinnel tanulva. Londonban is járt. 1912-ben megjelenik a Törött szárnyak című kötete, 1914-ben pedig a Könny és mosoly. 1920-ban lát napvilágot az Előfutár, 1923-ban jelenik meg legismertebb műve, A Próféta, 1926-ban a Homok és tajték. 1928-ban adják ki a Jézus, az ember fia című kötetét, amelyben a saját kortársai képzeletbeli beszámolói alapján próbál új, plasztikusabb képet festeni a Megváltóról. 1931-ben megjelenik a Föld istenei című prózai költeménye, amelyben a Föld istenei az ember sorsáról, jövőjéről vitatkoznak. Dzsibrán 1931. április 10-én hunyt el New Yorkban. Először Bostonban, majd Libanonban temették el. Halála után, 1932-ben adták ki a Vándor című írását. Halála, hatása1931-ben májbetegségben és tüdőbajban halt meg. Kívánságára hamvait 1932-ben Libanonban temették el. Sok levél és műtárgy maradt utána, amelyeket ma már nagyrészt publikáltak ill. kiállítottak. Költészetében nagy szerepet játszanak a spirituális témák és megfogalmazások. A Próféta c. műve nagy megbecsülésnek örvendett a New Age és ellenkultúra/szubkultúra mozgalmak körében. Többek között John Lennont is megihlette (Julia c. szám kezdősora). Magyarul megjelent művei
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
