Haág Ervin

Haág Ervin
Személyes adatok
Születési dátum	1933. január 11.
Születési hely	Mosonmagyaróvár (?)
Halálozási dátum	2018. október 23. (85 évesen)
Állampolgárság	magyar
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Versenyzői adatok
Cím	nemzetközi mester (1961) levelezési nemzetközi mester (1960)
Élő-pontszám	2284[1]
Legmagasabb Élő-pontszám	2570 (1969. december)[2]
Legmagasabb ranglista	94. (1969. augusztus)[3]
FIDE-adatlap

Haág Ervin (Mosonmagyaróvár,[4] 1933. január 11. – 2018. október 23.)[5] magyar sakkozó (nemzetközi mester), levelezési sakkban magyar bajnok, levelezési sakkolimpiai ezüstérmes, mesteredző (1985), szakíró.

Életpályája

Apja dr. Haág János OTI jogász volt, egyben sakkszervező és országos versenybíró. Gimnáziumi tanulmányait nagyrészt Győrben végezte, Szentgotthárdon érettségizett 1951-ben.[6]

1956-ban szerzett diplomát az ELTE alkalmazott matematika szakán. 1956–1965 között textilmérő technológus, 1965–1969 szervező munkatárs, 1969–1972 programozó matematikus, 1972–1979 az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat munkatársa.[7]

Első sakksikereként 1948-ban megnyerte a városi középiskolás bajnokságot. Sikeres sakkversenyzői pályafutása mintegy 1955-től 1982-ig tartott. 1951-től Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen matematikát tanult, és a Közgazdasági Egyetem (a BEAC elődje) csapatában versenyzett. Többszörös főiskolás válogatott volt. 1955-ben Lyonban, majd 1959-ben Budapesten a bronzérmet szerző főiskolai válogatott tagja.[8]

1955-ben szerezte meg a mesteri címet. 1961-ben lett nemzetközi mester. Kétszer szerepelt az Európa-csapatbajnokság döntőjében a válogatottban: 1961-ben Oberhausenben bronzérmes, 1970-ben Kapfenbergben ezüstérmes. A magyar bajnokságban többször is az élmezőnyben végzett, 1961-ben harmadik, 1966-ban második, 1967-ben ismét harmadik helyezett volt.[8]

Levelezési sakkban is eredményes volt, 1958-ban megnyerte Magyarország levelezési sakkbajnokságát.[9] Tagja volt az 1959–1962 között rendezett III., valamint az 1977–1982 között zajlott VIII. levelezési sakkolimpián ezüstérmet szerzett magyar válogatottnak. 1960-ban levelezési nemzetközi mester címet kapott.[6] Ő volt a Magyar Sakkélet főszerkesztője 1972 és 1979 között. 1971-ben a Magyar Sakkszövetség elnökségének tagjává választották,[10] 1979 és 1984 között a Magyar Sakkszövetség szakfelügyelőjeként működött. 1985-ben kapott mesteredző címet. Tanítványai közé tartozott Csom István, Lukács Péter, Schneider Attila, Cserna László, Tolnai Tibor.[7]

Sporteredményei

• Nemzetközi mester (1961)[11]
• Csapatban EB 2. (1970) és 3. helyezett (1961).[12]
• Levelező sakkban nemzetközi mester (1961),[13] országos bajnok (1955–1958), csapatban olimpiai 2. helyezett (1958- 1961 és 1977 és 1982 között).[14]
• Legmagasabb Élő-száma: A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) pontszámítása szerint: 2341 (2004. július),[15] illetve 2570 (1969. december) a Chessmetrics historikus pontszámítása szerint.[2] A levelezési sakkban Élő-pontszáma 2565 (1992).[16]
• legutolsó Élő-száma: 2284[11]

Szakírói munkássága

Könyvei

Forintos Győzővel közösen két nagy sikerű könyvet is írt, amelyeket angolra és németre is lefordítottak.[17][18]

• Forintos Győző–Haág Ervin: Orosz védelem
  • angolul: The Petroff's Defence, McMillan Chess Library, 1992 (utánnyomás az USA-ban és Kanadában)
  • németül: Russische Verteidigung ISBN 3-9802574-5-2
• Forintos Győző–Haág Ervin: Királyindiai védelem 5.Hge2 változata
  • angol nyelven: Easy Guide to 5.Nge2 King's Indian: Winning with the Hungarian attack, Everyman Chess, 2000
• Varnusz Egon: Die Caro-Kann Verteidigung (A Caro-Kann-védelem); kieg. Haág Ervin; bőv. kiad.; németre ford. Tomor Béla; Deutsch–Corvina, Thun–Bp., 1983
• Győzelmünk a sakkolimpián (1979) (másokkal együtt, szerk.: Bilek István)
• Bilek István, Angyalosiné Porubszky Mária, Barcza Gedeon, Csom István, Haág Ervin: Versenyfutás az aranyérmekért – Máltai sakkolimpia 1980., Sport Lap- és Könyvkiadó, 1982 ISBN 963-253-406-9

Publikációi

Cikkei többsége a Magyar Sakkéletben, a Sakkéletben jelent meg. Nagyelemzései, megnyitáselméleti kutatásai, beszámolói a műfaj legjobbjai közé tartoznak. Rendszeresen írt elemzéseket a Chess Playerbe, írásai jelentek meg a Népszabadság, Népsport, Képes Sport hasábjain.[6]

• Cikkeinek listája az EPA+HUMANUS+MATARKA rendszerében (368 találat)[19]
• Haág Ervin (1972. július 29.). „Cikkcakkok Fischer körül – Mi van a követelődzések mögött?”. Népszava 100. (177.), 6.. o. (Hozzáférés: 2016. április 19.) 
• Haág Ervin (1978. október 19.). „Karpov megvédte világbajnoki címét”. Népszava 106. (247.), 9.. o. (Hozzáférés: 2016. április 19.) 

Díjai, elismerései

• Magyar Népköztársaság Sportérdemérem ezüst fokozata (1962) a III. Levelezési sakkolimpián elért 2. helyezésért[20]
• A Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója (1974)[21]
• Magyar Népköztársaság Sportérdemérem arany fokozata (1984)[22]

Kapcsolódó szócikkek

• Híres sakkozók listája
• Mesteredző
• Forintos Győző
• 1980-as sakkolimpia
• Porubszky Mária
• Honfi Károlyné

Jegyzetek

1. 2008. július óta változatlan
2. Chessmetric Player Profile: Ervin Haag (Ratings only) (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
3. Chessmetric Player Profile: Ervin Haag (Career Details) (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
4. Mosonmagyaróvár a Magyar nagylexikonból származó adat. Mosonmagyaróvár csak 1939-ben jött létre Moson és Magyaróvár összevonása következtében. Négyesi György-Honfi György: Az egyéni magyar sakkbajnokságok című könyvében Haág Ervin születési helyeként Győr van megadva.
5. http://chess.hu/haag-ervin-1933-2018/
6. (2013. március 1.) „Haág Ervin 80 éves”. Magyar Sakkvilág 11 (3), 37–39. o. 
7. Négyesi György, Honfi György. Az egyéni magyar sakkbajnokságok (2014). ISBN 978-963-12-0734-7 
8. (1983. december) „Ötvenévesek arcképcsarnoka”. Magyar Sakkélet 33 (12), 276. o. 
9. (1958. november 28.) „Sakkhírek”. Magyar Nemzet 14. (281.), 6.. o. 
10. (1971. október 16.) „Bontakoznak az olimpiai csapat körvonalai”. Népszava 99. (244.), 10.. o. (Hozzáférés: 2016. április 29.) 
11. FIDE Chess Profile (angol nyelven). World Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
12. European Men's team Chess Championship (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
13. Player Details – IM Haág, Ervin (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
14. Country Details – Hungary (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
15. Rating Progress Chart (angol nyelven). World Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
16. Player Details – Ratings (angol nyelven). International Correspondence Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
17. Sokáig erről a partiról beszélt a világ. sakk.terasz.hu. [2016. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
18. Happy Birthday Mr. Forintos – aki legyőzte a „rigai varázslót”. hunonchess.com. [2016. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
19. Haág Ervin. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
20. (1962. szeptember) „Levelezési sakkozók kitüntetése”. Magyar Sakkélet 12 (9), 144. o. 
21. (1975. január) „Kitüntetések”. Magyar Sakkélet 25 (1), 22. o. 
22. (1984. május) „Kitüntetés”. Magyar Sakkélet 34 (5), 116. o. 

Források

• Magyar nagylexikon 9. kötet 71. old.
• (1983. december) „Ötvenévesek arcképcsarnoka”. Magyar Sakkélet 33 (12), 276. o. 
• sakk.terasz.hu Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Négyesi György, Honfi György. Az egyéni magyar sakkbajnokságok. Szerzők e-book magánkiadása (2014). ISBN 978-963-12-0734-7 
• (2013. március 1.) „Haág Ervin 80 éves”. Magyar Sakkvilág 11 (3), 37–39. o. 

További információk

• FIDE – az arcképével
• Haág Ervin játszmái a chessgames.com oldalon
• Tompa János: Haág Ervin (1933-2018) (Nekrológ). Magyar Sakkszövetség, 2018. október 31. (Hozzáférés: 2018. november 17.)