Hűvös József

Hűvös József
Született	Hirschel József 1848. augusztus 5.[1] Nagykanizsa
Elhunyt	1914. december 18. (66 évesen)[1] Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága	osztrák–magyar
Házastársa	Heller Mária (h. 1872–1914)
Gyermekei	hét gyermek: Hűvös Iván Hűvös László Hűvös Kornél
Szülei	Hirschel Salamon Boynitzer Rozália
Foglalkozása	ügyvéd
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető
Sablon Wikidata Segítség

Botfai Hűvös József, 1882-ig Hirschel[2] (Nagykanizsa, 1848. augusztus 5. – Budapest, Józsefváros, 1914. december 18.)[3][4][5] jogász, közlekedési szakember, Hűvös Kornél író, Hűvös Iván zeneszerző és Hűvös László szobrász apja.

Élete

Hirschel Salamon és Boynitzer Rozália (1818–1890)[6] gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Sopronban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen jogot hallgatott. 1872-ben ügyvédi oklevelet nyert, s huszonöt éven át ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1879-től mint a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, sokat tett Budapest közlekedésének javításáért és korszerűsítéséért. 1891-ben Balázs Mórral megalakította a Budapesti Villamos Városi Vasutat (BVVVT). Miután Balázs Mór elhunyt, a városi vasutak döntéshozói 1897 szeptemberében egyhangúlag Hűvöst választották meg a cég új vezérigazgatójává; 1907 decemberétől alelnökként, 1908. december 20-ai megválasztásától kezdve a társaság és az igazgatóság elnökeként működött haláláig.[7] Továbbá vezetője volt a Ferenc József Földalatti Vasútnak, a Budapest-Szentlőrinci Helyiérdekű Vasútnak és elnöke a Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági részvénytársaságnak. 1895-ben a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül megkapta a királyi tanácsosi címet,[8] 1897-ben pedig az uralkodó magyar nemességgel és a botfai előnévvel tüntette ki.[9] 1904-ben udvari tanácsosi címet kapott. Tagja és vezéralakja volt a VIII. kerületi Józsefvárosi Körnek. A Pátria szabadkőműves páholy alapítója és főmestere volt.[10]

1880-ban megvásárolta az Erdődy családtól a ma már Zalaegerszeghez tartozó botfai birtokot és kastélyt.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található, amelyet Wellisch Alfréd tervezett.

Családja

Felesége Heller Mária (1848–1918) volt, akit 1872. szeptember 22-én Pesten vett nőül.[11]

Gyermekei

• Hirschel Salamon (1873–1878)
• botfai Hűvös Kornél (1875–1905) író
• botfai Hűvös Iván (1877–1954) zeneszerző
• Hirschel Ferenc (1879–1881)
• botfai Hűvös László (1883–1972) szobrászművész. Felesége kunágotai Vajda Ilona (1886–1944).
• botfai Hűvös Róbert (1884–1934) mérnök
• botfai Hűvös Franciska Anna Erzsébet (1886–1945). Férje ebesfalvi Lengyel Endre (1883–1959) ügyvéd, kormányfőtanácsos.

Jegyzetek

1. Hüvös József, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06703.htm
2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 19158/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 6. oldal 37. sor
3. Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 3608/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
4. „Hüvös József meghalt”, Világ, 1914. december 19. (Hozzáférés: 2021. január 29.) 
5. „Gyászjelentései”, Világ, 1914. december 19., 11. oldal (Hozzáférés: 2021. január 29.) 
6. Hirschel Salamonné gyászjelentése (1890). (Hozzáférés: 2021. január 29.)
7. „A városi villamos új elnöke”, Pesti Hírlap, 1908. szeptember 20., 15. oldal (Hozzáférés: 2021. január 29.) 
8. „Királyi tanácsosi cím”, Nemzet, 1895. január 2. (Hozzáférés: 2021. január 29.) 
9. „Magyar nemesség”, Budapesti Hírlap, 1897. január 25., 3. oldal (Hozzáférés: 2021. január 29.) 
10. Pátria páholy gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
11. Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 312/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 29.)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 384. o.  Online elérés