Hübner Tibor

Hübner Tibor
Született	Hübner Tibor Jenő Lajos 1897. április 5. Budapest
Elhunyt	1964. szeptember 26. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Berczel Gabriella (h. 1931–1964)
Szülei	Hübner Jenő
Foglalkozása	építész
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1923)
Sírhelye	Farkasréti temető (6/4-1-21/22)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hübner Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Hübner Tibor (Budapest, 1897. április 5. – Budapest, 1964. szeptember 26.)[3] magyar építész. Egy régi, székesfehérvári építészcsalád sarja. Nagyapja, Hübner Nándor Ybl Miklós barátja volt, a székesfehérvári Vörösmarty Színház épületének tervezője. Apja, Hübner Jenő (1863–1929) az eklektikus győri városháza alkotója.

Munkássága

Hübner Jenő és Eisele Emília fiaként született. Korai építészeti tevékenysége a neobarokk kompozíciókon alapszik. Egyik legjelentősebb ilyen jellegű alkotása a Magyar Nemzeti Bank szombathelyi fiók székháza (1928-1929) a mai Savaria út mentén fekvő, a mellékutcához lesarkítással csatlakozó telken. A hivatali helyiségek az első emeleten vannak, a földszinten és a második emeleten négy lakás (ebből három négyszobás) épült. A neobarokk architektúra különös gondossággal megoldott részlete a középrizalit és a kapubejáró, továbbá a lépcsőház.

Építészeti megjelenésben a szombathelyi bankházhoz hasonló a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókintézete (1927-1928), mely szintén saroktelken épült, egyoldali főhomlokzattal. A lakások és a hivatali helyiségek elrendezése az előbbihez hasonló.

Szerényebb építészeti külsővel, Z alakú alaprajzi megoldással tervezte a dombóvári reálgimnáziumot. A háromszintes középső tömbhöz az egyik végén az igazgatói lakás, a másikon a tornaterem csatlakozik. Az épületben tíz különféle méretű tanterem, rajzterem, szertárak és mellékhelyiségek helyezkednek el. Az épület díszítése eklektikus, neobarokk. A lakás és a tornaterem kissé szervetlenül illeszkednek az együtteshez.

Az 1930-as évek elején az új építészet követőihez csatlakozott.

Berczel Gabriella, Hübner Tibor felesége

Felesége Berczel Gabriella volt, Berczel Jenő kormányfőtanácsos és Havassy Jolán lánya, akivel 1931. június 6-án Budapesten kötött házasságot.[4]

Fontosabb építészeti munkái

• A Magyar Nemzeti Bank

– szombathelyi székháza (1929),

– ceglédi székháza,

– székesfehérvári székháza,

– veszprémi székháza,

– bajai székháza,

– gyöngyösi székháza,

– debreceni székháza (1933),

– érsekújvári (Nové Zámky) székháza.

Nagy-Magyarország-emlékmű

• A Szabadság tér déli oldalának beépítésére 1930-ban hirdetett pályázaton az I. díjat kapta.
• A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű (1934).
• A nagykanizsai Törvényház-Igazságügyi palota (1936).
• Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest (társtervező Weichinger Károly, 1936).
• A dombóvári reálgimnázium.
• A Madách tér kötött homlokzatú épületei közül a volt OTI bérháza (Janáky Istvánnal, 1940).
• A volt Székesfővárosi Segítőalap székháza.
• A volt MAC margitszigeti sporttelep (1941).
• A táborhegyi elemi iskola (1942).
• A Tétényi úti kórház, ma: Szent Imre Kórház (1947-1949).

Lásd még

• Magyar építészet a 20. század első felében

Jegyzetek

1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
3. Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 1522/1964. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 361/1931. folyószáama alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)

Források

• Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
• Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. ISBN 963-10-1780-X  
• Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
• Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
• Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
• Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
• Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
• Művészeti lexikon. Péczely Béla, Akadémiai Kiadó, Bp. 1984.
• Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1973.
• Kanizsai enciklopédia. B.Z. Lapkiadó Kft., 1999.

Külső hivatkozások

• Mészáros József: A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű - Schless István emlékének