Hönig Adolf

Hönig Adolf
Született	1881. augusztus 12.[1] Budapest
Elhunyt	1960. június (78 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Grossmann Erzsébet (h. 1924–1960)
Foglalkozása	szemész orvos
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (1900–1905, orvostudomány)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (1C parcella, 4. sor, 30. sírhely)
Sablon Wikidata Segítség

Hönig Adolf (Budapest, 1881. augusztus 12.[2] – Budapest, 1960. június 10. előtt) szemészorvos, kórházi főorvos.

Életpályája

Hönig Ignác üvegkereskedő és Rosenzweig Antónia (1853–1939) fiaként született nyolcgyermekes zsidó családban.[3] Középiskolai tanulmányait a Budapest VII. kerületi Magyar Királyi Főgimnáziumban végezte (1891–1899), majd felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára (1900–1905). 1905 novemberében a Budapesti Poliklinikai Egyesület közgyűlésén a szemészeti osztály asszisztensévé nevezték ki.[4] 1906 novemberében a Szemészeti Klinika gyakornoka, majd tanársegédje lett. 1910 és 1916 között a Budai Ambulatórium Egyesület Nyilvános Rendelőintézetének főorvosa volt.

1913 januárjában mint tartalékos segédorvost a 70. sz. gyalogezredtől a soproni 18. sz. honvéd gyalogezredhez helyezték át.[5] 1914. május 1-ei ranggal ugyanott főorvossá léptették elő.[6] Az első világháború idején, 1914 novemberében a 18. honvéd gyalogezrednél tartalékos ezredorvosi rangot kapott. 1915-ben az 5. hadtest tábori gyengélkedő háznál volt beosztva. Később a 2. hadsereg 400 ágyas szemkórházát vezette Lembergben.

1920 után a Pesti Izraelita Hitközség Bródy Zsigmond és Adél Gyermekkórházának alorvosa,[7] majd főorvosa. Előbb a Teréz körút 5., 1929-től a Liszt Ferenc tér 5. alatt folytatta magánrendelését. Az 1910-es évektől több mint négy évtizeden át az Újságírók Kórház- és Szanatórium Egyesületének szakorvosa.

Felesége Grossmann Erzsébet (1897–1981) volt, akit 1924. június 15-én vett nőül.[8] 1974 októberében az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, s ott élt haláláig.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Művei

• Tudnivalók a trachomáról. (Jó Egészség, 1930, 16–17.)
• A gyermekkori kancsalság. (Jó Egészség, 1936, 21–22.)

Díjai, elismerései

• Ferenc József-rend hadidíszítményes lovagkeresztje (1917)

Jegyzetek

1. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 31.)
2. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1188/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 31.)
3. Testvérei: Janka (1880–1953), Hermina (1881), Hermina (1882), Margit (1883), Samu (1885), Lajos (1887), Zsigmond (1888), Nándor (1891)
4. Magyarország, 1905. november 18. (12. évfolyam, 283. szám)
5. Budapesti Közlöny, 1913. január 3. (47. évfolyam, 2. szám)
6. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1914. április 27. (41. évfolyam, 18. szám)
7. Budapesti Orvosi Újság, 1920. november 18. (18. évfolyam, 47. szám)
8. Pesti Napló, 1924. június 17. (75. évfolyam, 118. szám)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 378. o.  Online elérés