|
Hótalp  A hótalp,[1] vagy mint korábban nevezték, hócipő[2] egy könnyű fából, vesszőből, háncsból font, a recés labdaütőhöz hasonló, kör vagy ovális alakú talp, a hóban gazdag országokban a vadászok hagyományos[3] lábbelije, amikor magas a hó. Nagy felületen osztja meg viselője súlyát, és így az nem mélyed el a hóban. Modern változata műanyag és alumínium felhasználásával készül. A hótalppal való séta, túrázás a hótaposás vagy hótalpazás.[4] Célja, hogy megkönnyítse a gyaloglást a havon, így azt gyorsabbá téve. KereplyeA kereplye mintegy 30–35 cm átmérőjű hótalpként használatos vesszőabroncs, amelyet keskeny bőrszalaggal, zsineggel, dróttal átfonva a lábra erősítenek. Az abroncsba helyenként kifeszített bőrdarabot kötnek, vagy keskeny léceket helyeznek. A kereplyét a magyarság főként Erdélyben használja. A székelyek télen a kereplyét a bakancsuk alá kötik, hogy a mély hóba bele ne süppedjenek. Ezt a lábbelifajtát a magyarok valószínűleg keleti őshazájukból hozták magukkal, ahol már a történelem előtti időken is használták. Őshazája Szibéria délkeleti vidéke lehet, ahol a hótalp felfedezése révén lehetővé vált, hogy a kőkorszaki vadászok a folyók menti településeiről behatoljanak a távoli erdős vidékekre. A prehisztorikus vadászok könnyű szánt is húztak, maguk után, mely a vadászat során megkönnyítette a terhek szállítását. A kereplye gyékényből font szélesebb változatát használták a mocsaras, lápos területeken való közlekedésre is. Képek
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkekForrások
További információk Nézd meg Schneeschuh hótalp címszót a Wikiszótárban!
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hótalp témájú médiaállományokat.
|
Portal di Ensiklopedia Dunia
