Hász István

Hász István
Született	1884. december 22.[1] Kisbér[2]
Elhunyt	1973. január 27. (88 évesen)[3] Einsiedeln[2]
Állampolgársága	magyar svájci
Foglalkozása	katolikus pap tábori lelkész katolikus püspök
Tisztsége	címzetes püspök (1929. február 28. – )
Iskolái	Pázmáneum (–1908) Augustineum (–1911, teológia)
tábori püspök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1908. július 14. Bécs, Szent István-székesegyházban
Püspökké szentelés	1929. február 28.
Szentelők	Serédi Jusztinián (főszentelő) Glattfelder Gyula (társszentelő) Grősz József (társszentelő)
Hivatal	tábori püspök
Hivatali idő	1929–1945
Elődje	Révész István
Utódja	– (1994 után: Ladocsi Gáspár)
Társszentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Eugène Maillat 1959. szeptember 27.
Catholic Hierarchy
Sablon Wikidata Segítség

Hász István (Kisbér, 1884. december 22. – Einsiedeln, 1973. január 27.) magyar római katolikus pap, tábori püspök.

Pályafutása

Édesapja Hász János urasági kocsis, édesanyja Hungler Mária volt. Középiskolai tanulmányait a komáromi és a győri bencés gimnáziumban végezte. Teológiát a bécsi Pázmáneumban tanult. 1908. július 14-én szentelték pappá a bécsi Szent István-székesegyházban.

1908-tól Szanyban szolgált káplánként; 1909-től a győri nagyszeminárium, 1910-től a budapesti Szent Imre Kollégium tanulmányi felügyelője volt. 1911-ben a római Augustineumban doktorált teológiából. Ezt követően Győrben püspöki szertartó volt, és 1913-tól 1929-ig teológiai tanárként is működött.[4]

Püspöki pályafutása

A magyar kormány ajánlására XI. Piusz pápa[4] 1929. február 28-án surai címzetes püspökké, március 1-jén Horthy Miklós kormányzó a Magyar Királyi Honvédség tábori püspökévé nevezte ki.[4] Április 28-án szentelte püspökké Serédi Jusztinián esztergomi érsek, Glattfelder Gyula csanádi püspök és Grősz József győri segédpüspök segédletével.

1944. július 1-jén altábornagyi rangot kapott. A visszavonuló hadsereggel Kőszegre, majd a németországi Fürstenwaldba települt, ahol amerikai hadifogságba esett. A háború után megszervezte és irányította a magyar katonák és a polgári menekültek lelki gondozását. Ezután Svájcban, Ungersegerinben telepedett le, és az ingenbohli keresztesnővérek zárdalelkészeként szolgált.[4]

Temetését Mindszenty József végezte, Unterägeriben nyugszik.[4]

Művei

Alapítója és szerkesztője az Evangélium című hitbuzgalmi lapnak Győrben (1922–28). Szerkesztője a Védőszentjeink című hagiografiai sorozatnak, melyből tizenhárom életrajzot írt.

• Antike u. christliche Eloquenz. Budapest 1911.
• Nefelejcsszál. Szentbeszéd. Győr, 1912.
• Vezető a felsőkismartonhegyi kálváriához. Győr 1916.
• Katolikus tábori lelkészi szolgálat. Budapest 1942.
• A katolikus honvédek ima-, énekes- és oktatókönyve. A Római Katolikus Tábori Püspökség kiadása. Budapest, 1942.
• Szent harcok - szent erőforrások. Nagyböjti főpásztori szózat a róm. kath. honvédekhez, az Úrnak 1943. évében. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.[4]

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06033.htm, Hász István, 2017. október 9.
2. https://ktp.hu/person/dr-hasz-istvan
3. István Hász, http://generals.dk/general/Hász/István/Hungary.html
4. Dr. Hász István altábornagy, tábori püspök (magyar nyelven). Katonai ordinariátus, 2013. [2018. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 31.)

További információk

• Bishop Istvan Hász, Catholic-Hierarchy (angol)