Gyirót

Gyirót (Kroatisch Geresdorf)
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	Füles településrésze
Járás	Füles
Alapítás éve	1166
Polgármester	Johann Balogh (SPÖ)
Irányítószám	7302
Forgalmi rendszám	OP
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	238 m
Terület	10,591661 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 16° 36′ 32″47.492222, 16.608889Koordináták: é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 16° 36′ 32″47.492222, 16.608889
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyirót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyirót (németül Kroatisch Geresdorf, horvátul Geristoff) Füles településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése

Felsőpulyától 10 km-re keletre a magyar határ közelében fekszik.

Története

A települést 1166-ban „Terra ville udvarnicorum nomine Gerolth” alakban mint egy Gerolt nevű udvarnok faluját említik először, neve a német Gerolt (magyarul:Gellért) személynévből származik. 1206-ban „Gerolt”, 1335-ben „Gherolt”, 1351-ben „Gyrolth” néven szerepel a korabeli forrásokban.[1] Kezdetben a locsmándi grófság tartozéka volt, melynek urai Gősfalvi Gottfried és Albrecht lovagok voltak. 1329-ben a borsmonostori kolostor birtoka lett, majd a lánzséri váruradalomhoz tartozott. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. A lakosság pótlására délről menekült horvátokkal telepítették be. Horvát többségét a falu később is megőrizte. A 17. század óta az Esterházy család birtoka.

Vályi András szerint „GYIRÓT. Gerisdorf. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Hertz- Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz két, és 7/8 mértföldnyire, határja néhol középszerű, néhol motsáros, bora sovány, réttye, legelője jó, erdeje elég, második Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Gyirót, németül Gerisdorf, horvát falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 3 mfld.: 560 kath. lak., s paroch. egyházzal. Van 750 h. igen sovány szántóföldje, 47 h. rétje, 273 kapa szőleje, és 800 h. erdeje, melly fenyő, kevés tölgy- és cserfákkal keverve. Birja h. Eszterházy.”[3]

1910-ben 847, többségben horvát (773 fő) lakosa volt, jelentős magyar (70 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.

Külső hivatkozások

• Füles község hivatalos oldala (németül)
• A helyi sportklub hivatalos honlapja

Jegyzetek

1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.