Gyergyai Albert (műfordító)

Gyergyai Albert
Született	Schlesinger Albert 1893. január 20.[1] Nagybajom
Elhunyt	1981. július 7. (88 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár
Kitüntetései	Az irodalomtudomány doktora (1957)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyergyai Albert témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Gergei Albert.

Gyergyai Albert, 1901-ig Schlesinger Albert,[3] 1901 után Szegő Albert, később Gyergyai (Nagybajom, 1893. január 20. – Budapest, 1981. július 7.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító.

Élete

Gyergyai Albert emléktáblája lakhelyén, a II. Fillér utca 1. szám alatt

Középiskoláit a kaposvári főgimnáziumban végezte, majd innen került Budapestre az Eötvös József Collegiumba. 1914-től Tours-ban az École normale supérieure ösztöndíjasa, de az első világháború kitörésekor egy atlanti-óceáni szigetre internálták, majd betegsége miatt engedélyezték, hogy 1917-ben Svájcba távozzon. 1919-ben hazajött, 1920-ban tanári oklevelet szerzett, s hat éven át volt nevelő Lukács József bankár unokái mellett. A budai Kossuth Lajos Kereskedelmi Iskolában közel 20 évig volt tanár, közben az Eötvös József Collegium alkalmazta franciatanárként. 1950-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen modern francia irodalmat adott elő. Az Új Idők közölte első novelláját 1909-ben, melyet gimnazistaként írt, majd a Nyugat 1920-ban közölte első tanulmányát. A Magyar Írás munkatársa volt 1921–1927 között. 13 könyvet írt, 50 műfordításkötete és 36 általa szerkesztett antológia jelent meg. Fordításai közül jelentősebbek: Gustave Flaubert, Marcel Proust, Albert Camus, Jean Cocteau, Voltaire, La Fontaine, Honoré de Balzac, Villon, Montaigne, Émile Verhaeren.

Művei

• Mai francia dekameron; ford., bev., életrajzok Gyergyai Albert; Nyugat, Bp., 1935 (Mai külföldi dekameron)
• A mai francia regény (könyvtanulmány, 1937)
• A falu jegyzőjéről (tanulmány, 1937)
• Mit olvassunk? Ötven francia regényről mesél Gyergyai Albert (1946)
• Francia művészet a Szépművészeti Múzeumban (1948)
• Francia irodalom (jegyzet, 1951)
• A francia felvilágosodás. Válogatás Diderot és az enciklopedisták műveiből; szerk., bev., jegyz. Gyergyai Albert, ford. Gyergyai Albert, Szávai Nándor; Művelt Nép, Bp., 1954
• Klasszikusok (tanulmány, 1962)
• Kortársak (esszék, 1965)
• A Nyugat árnyékában. Tanulmányok, arcképek, emlékezések, kritikák; Szépirodalmi, Bp., 1968
• Anyám meg a falum (visszaemlékezések, 1972)
• Ősz és tél között. Versek és műfordítások; Szépirodalmi, Bp., 1974
• Dorottya Visegrádon (elbeszélő költemény, 1975)
• Késői tallózás (tanulmány, 1975)
• Ima az Akropoliszon. A francia esszé klasszikusai (antológia, 1977)
• A falutól a városig (napló, 1979)
• Védelem az esszé ügyében (tanulmányok, emlékezések, kritikák, 1984)
• A várostól a világig (visszaemlékezések, 1986)

Műfordításai

• A mai francia dekameron (bevezető, életrajzok, 1935)
• Voltaire: Candide vagy az optimizmus (regény, 1955)
• Voltaire: A vadember (regény, 1961)
• Flaubert: Bovaryné (regény, 1960)
• Flaubert: Érzelmek iskolája (regény, 1960)
• Proust: Az eltűnt idő nyomában (regényciklus, 1961–1983)
• Camus: Közöny (regény)
• Voltaire: Filozófiai ábécé (Réz Pállal, 1983)

Díjai

• Baumgarten-díj (1933, 1937, 1946)
• francia Becsületrend (1937)
• A Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozat (1970) – Tudományos életművéért, a világirodalom és a magyar irodalom témakörében írott tanulmányaiért.

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
2. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
3. A Belügyminisztérium 1901. évi 121545. sz. rendelete. MNL-OL 30806. mikrofilm 72. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 35. oldal 13. sor.

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban?. 1000-től 2000-ig. Szerk. Gerencsér Ferenc. Budapest, 2000, Tárogató Kvk. ISBN 963-8607-10-6
• Gyergyai Albert bibliográfia; összeáll. Balla Mária; Kaposvári Tanítóképző Főiskola–Nagybajomi Nagyközségi Közös Tanács, Kaposvár–Nagybajom, 1986
• Bibó Judit: Proust stílusa és Gyergyai Albert Proust-fordítása. Kontrasztív stilisztikai vizsgálatok; Akadémiai, Bp., 1989 (Modern filológiai füzetek)
• Szijártó István: Gyergyai Albert. Pályaképvázlat; Kaposvári Építők SC, Kaposvár, 1993 (Más kor könyvek, 6.)
• Kegyelmet a klasszikusoknak. Írások Gyergyai Albertről; szerk. Szávai Dorottya, Szávai János; Pesti Kalligram, Bp., 2015

További információk

• A magyar irodalom története, 1945-1975. III/1–2. köt. Szerk. Béládi Miklós, Rónay László. Budapest, 1990, Akadémiai Kiadó.
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Javított, átdolgozott kiadás. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967, Akadémiai.
• Kortárs magyar írók, 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. [Mtársak: Balázs-Arth Valéria et al.] Budapest, 1998–2000, Enciklopédia Kiadó.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, 1929, Magyar zsidó lexikon.
• Kegyelmet a klasszikusoknak - Írások Gyergyai Albertről. Szerk. Szávai Dorottya, Szávai János, Pesti Kalligram Kft., 2015
• Lőrincz Sándor: A világirodalom terített asztalánál – 125 éve született Gyergyai Albert. In: Magyar Kurír, 2018. október 23.
• Interjú Jancsó Júliával a Proust-fordításokról