Gyapa

Gyapa Gyapapuszta
Közigazgatás
Település	Paks
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Gyapa Gyapapuszta Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 50″, k. h. 18° 47′ 53″46.680692, 18.798111Koordináták: é. sz. 46° 40′ 50″, k. h. 18° 47′ 53″46.680692, 18.798111
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapa Gyapapuszta témájú médiaállományokat.

Gyapa (névváltozat: Gyapapuszta) Paks egyéb belterületét képező település Tolna vármegye Paksi járásában.

Fekvése

Pakstól hat kilométerre található, Németkér felé közelíthető meg a 6231-es mellékúton. A települést érintő helyközi autóbuszvonalakː 5403, 5457, 5458, 8047.

Története

A vaskorban is lakott volt, a La Tène-kultúrának található itt egy lelőhelye.[1] A település mellett, az M6-os autópálya építésekor 2008-ban kelta sírt tártak fel, amelyben két, a kelta temetkezésre általában nem jellemző embernagyságú pajzsot találtak.[2] A középkor nyomát egy 2004-es, K. Németh András régész-muzeológus által irányított feltárás során előkerült maradványok alkotják, amelyek alapján az Árpád-korban egy agyagalapozású félköríves szentélyzáródású templom állt itt.[3] Az első, 1785-ös népszámláláskor Gyada néven 10 házában 10 család és 72 fő lakta.[4] Az 1910-es népszámláláskor már 396 lakosa volt.[5] Az 1970-es években itt működött az ország egyik legnevesebb tehenészete.[6] Az 1960-as években lebontották a kastélyt.[7] A 20. század második felében gyorsan fejlődő település volt, 1979-ben például hét ház épült, ekkoriban a lakosság 90 százaléka a helyi gazdaságban dolgozott.[8] A 2011-es népszámlálás szerint 283-an lakták 99 lakásban,[9] az 1990-es években nem hivatalosan 500-ra becsülték a lélekszámát.[7]

Nevezetességei

A Németkér felé vezető út mellett áll egy kegyhely, az Orvoskúti kápolna. A hagyomány úgy tartja, hogy egy Meleg Mária nevű lánynak 1885-ben háromszor megjelent Szűz Mária a kápolna mögött található forrásnál, ezután előbb Till Ferenc kőkeresztet emelt a kápolna elé. Azóta a kút vizével több gyógyulást hoztak összefüggésbe.[10]

Jegyzetek

1. Tankó Károly (2009). „Évkönyv és jelentés a K.Ö.SZ. 2009. évi feltárásairól”. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
2. Vastárgyak kísérték a túlvilágra a rejtélyes kelta harcost. Múlt-kor, 2008. július 9. (Hozzáférés: 2025. január 18.)
3. Vida Tünde. „Középkori temetőt kutatnak”, Tolnai Népújság, 2004. július 27. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
4. AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS. Központi Statisztikai Hivatal könyvtára (1960) 
5. 1910. évi népszámlálás. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
6. „A feladatokkal azonosulva”, Határőr, 1978. szeptember 8. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
7. Szarka József. „Sorsok a pusztában, a város peremén”, Paksi Hírnök, 1994. november 25. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
8. „Nem vonzza őket a város”, Tolna Megyei Népújság, 1980. január 23. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
9. https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=EN&p_id=04862
10. Gyapa-Szentkút. (Hozzáférés: 2023. július 9.)