Györfi László
Györfi László (Hercegfalva, [ma: Mezőfalva], 1947. július 6. –) Széchenyi-díjas matematikus, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a műszaki matematika, a sztochasztikus approximáció, a matematikai statisztika és a nemparaméteres függvénybecslés. Életpályája1965-ben érettségizett a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika–fizika szakára. Itt szerzett középiskolai tanári diplomát 1970-ben. Ennek megszerzése után a Távközlési Kutatóintézet (Táki) tudományos segédmunkatársa, később munkatársa lett. 1974-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Egy évvel később az MTA és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME, 2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Informatikai és Elektronikai Kutatócsoportjához került tudományos munkatársi beosztásban. Később tudományos főmunkatárssá léptették elő. 1990-ben a kutatócsoporttól átment az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának számítástudományi és információelméleti tanszékére, megkapva egyetemi tanári kinevezését. 1995-ben egyetemi tanári állása mellett átvette a kutatócsoport vezetését. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Számos külföldi intézményben volt vendégkutató, illetve -professzor: CISM (Udine, 1971–1979, 1990), Matematikai Kutatóintézet (Oberwolfach, Baden-Württemberg, 1979–1990, 2000), Leuveni Katolikus Egyetem (1987–1998), valamint számos francia, német és spanyol egyetemen. 1978-ban védte meg a matematikai tudomány kandidátusi, 1988-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságának lett tagja. 1995-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2001-ben pedig rendes tagjává. Az akadémia Matematikai Tudományok Osztálya tanácskozási jogú tagja (Györfi a Műszaki Tudományok Osztálya tagja). Akadémiai tisztségein túl a Villamos- és Elektronikai Mérnökök Intézete és a Matematikai Statisztikai Intézet tagja. Emellett több éven át a Magyar Akkreditációs Bizottság Informatikai Szakbizottságának elnöke volt. MunkásságaFő kutatási területe a műszaki matematika, a sztochasztikus approximáció, a matematikai statisztika és a nemparaméteres függvénybecslés. Jelentős munkássága a többszörös hozzáférésű csatornák kódolása területén. Emellett új összefüggéseket tárt fel az univerzális döntési módszerek kérdéskörében, amelyek az informatika és a távközlés területén a modern alakfelismerési, adattömörítési irányzatai szempontjában kiemelkedően fontosak. Eredményei kibővítették a műszaki területen alkalmazható informatikai eljárások lehetőségeit. Több mint száz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből négy könyv és két könyvfejezet. Közleményeit elsősorban angol és magyar nyelven adja közre. Díjai, elismerései
Főbb publikációi
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia