Guthi Soma

Guthi Soma
Guthi Soma portréja. Pesti Hírlap (1878-1944) Az év halottai. 1931.
Született	Gutman Szimcha 1866. február 8. Tállya[1]
Elhunyt	1930. január 5. (63 évesen) Budapest I. kerülete
Álneve	Gutius
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Füredi Eszter
Gyermekei	Devecseriné Guthi Erzsébet
Foglalkozása	újságíró író jogász
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (15. parcella, 2. sor, 19. sír)
A Wikimédia Commons tartalmaz Guthi Soma témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Guthi Soma, Guthi Szimcha Sámuel, 1886-ig Guttman Soma[2][3][4] (Tállya, 1866. február 8. – Budapest, 1930. január 5.)[5] ügyvéd, író, újságíró.

Élete

Guthi Soma a Zemplén vármegyei Tállyán született, ahol apja, Gutman Jakab iskolaigazgató, anyja Liszauer Száli volt.

A jogot a budapesti egyetemen végezte, majd 1891-től mint ügyvéd működött Budapesten és kizárólag a bűnügyi védelemre adta magát. Munkája mellett egyúttal a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa is volt.

Népszerűek voltak törvényszéki humoros karcolatai, melyeket Gutius álnéven 7 kötetben jelentetett meg.

Színműveit a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és a Népszínházban adták elő.

Családja

Felesége Füredi Eszter (1867–1942)[6] volt, Füredi Ignác tanár és Saphier Katalin lánya, akit 1891. július 14-én Budapesten vett nőül.[7]

Leánya, Devecseriné Guthi Erzsébet író és műfordító, Devecseri Gábor író édesanyja,

Művei

• Kaczagó Themis. Humoros karczolatok a törvényszéki teremből. (Budapest, 1888. Füredivel együtt.)
• A vádlottak padján. Humoros karczolatok a rendőrség, a büntető törvényszék és a járásbiróság köréből. (Budapest, 1894. 2. kiadás)
• Egy könnyelmű leány története. Regény. (Budapest, 1893)
• A polgári házasságról. (Budapest, 1894. Pax névvel)
• Doktor Szeleburdi (vígjáték, 1897)
• Smólen Tóni (bohózat, 1905)
• Fekete könyv (novellák, Budapest, 1907–1908)
• Egy detektív naplójából (1910)
• A cilinder (bohózat, 1914)

Jegyzetek

1. Freebase-adatdump. Google
2. A Belügyminisztérium 1886. évi 36299. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1886. év 4. oldal 49. sor.
3. Fia házassága, Bp. VI. 1645/1936.
4. Margit lánya házassága, Bp. IV. 245/1920.
5. Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 39/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
6. Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 66/1942. folyószáma alatt.
7. Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 340/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Guthi Soma. Petőfi Irodalmi Múzeum. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 10.)

További információk

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947.
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
• Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
• Kluger Lászlóné: Irodalmi emlékhelyek Borsodban. Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, 1969.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927.