Groó Béla

Groó Béla
Született	1878. június 3. Rimaszombat
Elhunyt	1962. január 12. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Groó Vilmos
Foglalkozása	orvos
Sírhelye	Óbudai temető
Sablon Wikidata Segítség

Groó Béla, Groó Béla Vilmos (Rimaszombat, 1878. június 3. – Budapest, 1962. január 12.)[1] orvos, balneológus, a Margitszigeti Gyógyfürdő és Szanatórium igazgató-főorvosa.

Élete

Apja Groó Vilmos (1843-1906) tanár, pedagógiai író, magyar királyi tanfelügyelő, anyja Fábry Gizella.

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen tanult. Orvostanhallgatóként az alapításkor a Budapesti Egyetemi Athletikai Club titkára lett.[2] 1906-ban egyetemi tanársegéd. 1909 telén Crikvenicán a Therapia Palota hoteljének főorvosa.[3] 1909-1925 között Iglófüred főorvosa volt.[4]

A Magyarországi Kárpát-egyesület központi választmányának tagja, és 1913-tól az ótátrafüredi helyi választmány képviselője.[5] A Magyar Orvosszövetség fürdőszakosztályának tagja volt. 1937-ben a Szanatóriumok Világszövetségének elnöke volt.[6] 1936-ban alapító elnöke,[7] 1939-ben pedig alelnöke volt a Szanatóriumok és Magángyógyintézetek Szövetségeinek Nemzetközi Uniójának.[8] 1939-ben a Rimaszombati Öregdiákszövetség elnökévé választották.[9]

Levelezést folytatott többek között Pekár Mihállyal.

Elhunyt 1962. január 12-én agyszövetlágyulás, agyi érelmeszesedés következtében, örök nyugalomra helyezték 1962. január 16-án az óbudai temetőben az evangélikus egyház szertartása szerint. Felesége Szabó Irén Jolán volt, akivel 1950-ben kötött házasságot Budapesten, az Erzsébetvárosban.

Elismerései

• 1942 A magyar királyi egészségügy főtanácsosa cím[10]
• 1954 Budapesti Orvostudományi Egyetem jubileumi díszoklevél[11]

Művei

• 1947 A világ legnagyobb fürdővárosa. Budapest – a székesfőváros történeti, művészeti és társadalmi képes folyóirata 3/8, 278-281.
• 1947 A budai hévvizektől Budapest fürdővárosig. Budapest (tsz. Lestyán Sándor – Török István)
• A magyar fürdők; Idegenvezetői Tanfolyam, Bp., 1948 (Az Idegenvezetői Tanfolyam jegyzetei, 1948 VI. Az idegenforgalom. Magatartás az idegenekkel)
• Budapest, a gyógyvizek városa

Jegyzetek

1. Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 20/1962. folyószáma alatt.
2. Országos Hírlap 1898. november 6; elteonline.hu
3. Míľniky histórie mesta Spišská Nová Ves. 43.
4. Fodor Antal 1921: Zipserföldön. Igló, 29.
5. A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka. [2015. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 15.)
6. MTI Napi Hírek 1937. április 23.
7. Magyar Országos Tudósító XVIII/215 1936. szeptember 21.
8. MTI Napi Hírek 1939. február 7.
9. MTI Napi Hírek 1939. május 18; június 16.
10. MTI Napi Hírek 1942. december 17.
11. Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések 1954. november 10.

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Gyászjelentése Archiválva 2016. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940