Gortvai György
Gortvai György, 1945-ig Grün[4] (Budapest, Erzsébetváros, 1903. február 3.[5] – Budapest, Erzsébetváros, 1969. július 5.)[6][7] orvos, belgyógyász. ÉleteGrün Hugó (1874–?) gyarmatáru nagykereskedő, majd zománcgyáros és Pressburger Terézia, Riza (1882–1945)[8] gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Magyar Királyi Tanárképzõ Intézet Gyakorló Főgimnáziumában végezte.[9] Orvosi tanulmányait a németországi Giessenben kezdte és a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen fejezte be. 1928-ban szerezte meg általános orvosi diplomáját. 1928 és 1949 között az Apponyi Poliklinikán, illetve a budapesti Szövetség utcai Kórházban működött előbb mint segédorvos, utóbb mint osztályvezető főorvos. 1949-ben a Fővárosi Budai Kórház igazgatója lett. 1951–1960-ban a budapesti Róbert Károly körúti Kórház osztályvezető főorvosaként dolgozott. 1960 májusától a Szövetség utcai Kórházban főorvos és a kórház igazgató-helyettese, 1963–1967-ben – a kórháznak a Péterfy Sándor Utcai Kórházzal való egyesítése után – osztályvezető főorvosa volt. A belbetegségek és a környezeti, illetve idegbehatások közötti összefüggések területén végzett kutatásokat. Számos gyógyszer kipróbálását bízták osztályára. Magyarországon az elsők között kezdeményezte a szívbetegségek gyógyítását thrombolyticumokkal, illetve elsők között ismerte fel az úgynevezett tartós altatás jelentőségét belgyógyászati műtétek utókezelésében Felesége a litvániai Aranovskyté Meré-Marija (dr. Aranovszky Mária) volt, akit 1929. április 24-én Kaunasban vett nőül.[10] Fia dr. Gortvai Gábor orvos. A Farkasréti temetőben nyugszik (6/9-1-18).[7] Főbb művei
Díjai, elismerései
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia