Iskolai tanulmányait Nagytapolcsányban és Trencsénben végezte. Tanulmányait az 1910-es években kezdte. Festőnek készült, de Mezőtúrra kerülve Badár Balázs[2] népi fazekastól elsajátította a fazekasmesterség alapjait. 1919 és 1921 között Németországban, Leutkirchenben Paul Mannál és Karlsruhéban a Grossherzögliche Majolika Manufaktur művészeti vezetőjénél képezte magát tovább, ahol a legújabb máztechnikai eljárásokkal ismerkedett meg.
Hazatérve, 1922-ben Badár Balázsnál dolgozott Mezőtúron. A habán kerámia továbbfejlesztésével is foglalkozott. 1923-ban Nógrádverőcére[3] költözött és a Flóris bankház megbízásából megalapította a Keramos Részvénytársaságot, amely a magyar népművészeti hagyományok alapján modern díszkerámiát gyártott. A Németországi Majolika Manufaktúrában tanultakat hasznosítva az üzem műszaki vezetője lett. Az üzem 1927-es tulajdonosváltása után, Lonkay Antallal[4] együtt kilépett a cégből és megalapította saját verőcei műhelyét. 1928-tól kezdve rendszeresen állított ki az Országos Iparművészeti Társulat hazai és külföldi kiállításain.
A harmincas évek elején még főképpen figurális, egyszínű repedezett kerámiákat tervezett, de már elkezdte saját mázkísérleteit is. Ez idő tájt, az Iparművészeti Iskola anyagipari szakán tanító Jákó Gézától[5] vett magánórákat. 1933-ban részt vett a milánói iparművészeti triennálén, ahol ezüstérmet kapott. A harmincas évek egyik legtöbbet kiállító művésze volt, szinte minden jelentősebb tárlaton jelen volt (1934-es brüsszeli, 1937-es párizsi és 1939-es New York-i világkiállítás).
1935-től kialakult műveinek sajátos stílusa. Egyre több és bonyolultabb máztechnikát alkalmazott. A népi fazekas hagyományok továbbvitelével, művein egyre több lett az erdélyi, felvidéki és habán díszítőelem. A harmincas évek végén ónmázas, habán stílusú kerámiákat[6] is készített.
1943–45 között Losoncon megalapította a Nógrádi Palóc háziipari Műhelyt. 1945-ben műhelyét és kerámiagyűjteményét súlyos veszteség érte. A háború után a budapesti Zsolnay-gyárban, Mattyasovszky Lászlóval[7] 1200 fokon égetett kerámiák sorozatgyártását kezdték meg. Ezek főképpen funkcionális tárgyak voltak, de egyedi műveket is készített.
Az államosítás után visszatért Verőcére, ahol 1923-ban telepedett le feleségével és haláláig öt évtizeden át dolgozott ebben a házban. Egykori otthona és műhelye 1972. április 29-étől múzeum lett, ahol külön egységet alkot a Verőcén található Gorka Géza-kerámiagyűjtemény.
„Gorka Géza a XX. század első felében élt magyar keramikusok egyik legjelentősebb alakja volt Gádor István és Kovács Margit mellett. Gorka munkásságának jelentősége, hogy közös nevezőre hozta a kerámia tradicionális örökségét saját individuális alkotóerejével. Sőt mi több, képes volt a népművészet hagyományán túllépve, az archaikus formaképzéshez visszanyúlni és azt modern felfogással egyesíteni.”[8]
(Alkotásainak száma pontosan nem ismert. Nagyságrendje 3000 fölött lehet. Aukciókon néha föllelhető egy-egy darab)
Gorka Géza – Hamutál kaméleonnal. 1927-30 közötti korai munkája, a kaméleon testén lévő pöttyök fém lüszteres bevonattal. Jelezve a talprészen bekarcolva Gorka, fölötte nógrádverőcei műhelyjelzés. Méret: 8 x 11 cm
Gorka Géza – Dísztál női figura. 1930-35 között. Jelezve talprészen bekarcolva Gorka, fölötte nógrádverőcei műhelyjelzés. Magasság: 24, 5 cm
Gorka Géza – Asztali tál. 1930–35 között. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 8 x 28 cm
Gorka Géza – Kétágú gyertyatartó. 1930-35 között. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Magasság: 13 cm
Gorka Géza – Kucsmás fiú. 1930-as évek. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Magasság: 8 cm
Gorka Géza – Füles váza, habános mintával. 1940-42 között. Jelezve a talprészen masszába karcolva Gorka I, fölötte NV műhelyjelzés. Magasság: 34 cm
Gorka Géza – Dréher kancsó. 1937-39. Jelezve a talprészen, bekarcolva Dreher Mailt Hungary. Magasság: 22 cm
Gorka Géza – Falitál szarvassal. 1938–42 között. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 36 cm
Gorka Géza – Halas tál. 1940-ből magas fényű mázzal. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 5 x 18 x 20 cm
Gorka Géza – Falitál halas mintával. 1935-40. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 38 cm
Gorka Géza – Kaspók. 1935–44 között. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Magasságuk: sorba 20 és 21 cm
Gorka Géza – Rákos tál. 1937–40 körül. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 8,5 x 26 cm
Gorka Géza – Dinnye váza. 1946–48 között. Magas fényű mázzal Budapesti Zsolnay gyárból. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte Zsolnay-gyári jelzés. Magasság: 12 cm
Gorka Géza – Falitál víz alatti jelenettel. 1946–48 között. Budapesti Zsolnay-gyár. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte Zsolnay-gyári jelzés. Méret: 38 cm
Gorka Géza – Három nyakú váza. 1950-es évek. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 22 x 29 cm
Gorka Géza – Hosszúnyakú váza. 1950-es évek. Jelezve a talprészen, bekarcolva NV műhelyjelzés. Méret: 64 cm
1964 Palóc Múzeum, Balassagyarmat és Csók Galéria, Budapest
1967 Palóc Múzeum, Balassagyarmat
1968 Salamon torony. Visegrád
1994 Három nemzedék. Gorka Múzeum, Verőce
Válogatott csoportos kiállítások
1946 Nagybányától napjainkig. Balassagyarmat
1953 1. Iparművészeti Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest **Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok. Budapest **Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok. Budapest.
1955 2. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
Kortárs magyar művészeti lexikonI. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-XOnline elérés(Gorka Géza címszó)
Kortárs magyar művészeti lexikonI. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-XOnline elérés(Gorka Géza Kerámiamúzeum címszó)
