Glatz József
Glatz József Ernő (Budapest, 1931. április 23. – Hürth, 2017. március 7.) evangélikus lelkész és hitoktató. Életútja1941–1949 között a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, ott is érettségizett. 1947-ben konfirmált Budapesten (Rákosszentmihály). 1949-1955 között evangélikus teológiai tanulmányokat folytatott Sopronban és Budapesten, a záróvizsgát Budapesten tette le. 1955. február 6-án szentelték pappá. 1955 februárjától 1955 júniusáig segédlelkész Ózdon. 1955. július 1-jén kérte felmentését, majd mint hegesztő dolgozott egy gyárban Budapesten. 1956 októberében ismét egyházi szolgálatra jelentkezett. A forradalom után Ausztriába menekült. 1956 decemberétől 1957 szeptemberéig a Lutheránus Világszövetség felkérésére egy ausztriai menekülttáborban dolgozott lelkészként. 1957. október 1-től 1964-ig a lelkipásztori bizottságban dolgozott lelkészként a magyar evangélikus menekültek között egész Skandináviában, különösen Tangagärdében (Svédország). 1960-1966 között tiszteletbeli meghatalmazott lelkész a magyar evangélikus-lutheránus munkaközösségben, a diákokért és a fiatalokért Nyugat-Európában. Társszervező az évente megrendezett húsvéti magyar evangéliumi ifjúsági konferencián. 1965. február 6-tól lelkészként dolgozott a magyar evangélikus közösségben a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, majd Köln-Deutzba költözött. 1969. augusztus 3-tól lelkészként dolgozott a hürti Mätthaus egyházgyülekezetben, Németországban. 1973-ban dolgozni kezdett az új templomban Hürth Kendenichben. Később az ö javaslatára nevezték Nathan Söderblom-templomnak. Találkozások és gyülekezeti kirándulások a 70-es évek elejétől a 90-es évekig Hollandiába (Spijkenisse, együttműködés Hans Brezet lelkésszel), Angliába (Thetford, Paul Oliver lelkésszel) és Svédországba (Löfgren lelkésszel). A 70-es, 80-as években hittantanár a hürti gimnáziumban, ma Ernst-Mach-Gymnasiumnak nevezik. 1975-1979 között kirándulások a konfirmáltakkal Svédországba (Tångagärde, 1975, 1976, 1977 és 1979). A 80-as évek elejétől a közepéig vezetett egy társalgókört néhány érettségiző diákkal, illetve az egyetemistákkal. Fő témája az értelem és a hit viszonya. 1989-2007 között szabadidős csoportos utazás a gyülekezet nyugdíjasaival Ausztriába (Ramsau, 1989, 1994, 2001, 2003 és 2007). 1993. július 4-én, nyugdíjazása kezdetén Hürth-Efferenbe költözött. 2013. szeptember 29-én Budapesten agyvérzést kapott. 2017. március 7-én meghalt Hürth-ben. CsaládjaSzülei Glatz József (1901–1986) és Acél Anna (1902–1971), mindketten lutheránus teológusok. Testvérei Anna (1927–2003), Eszter (1933).[1] 1962 áprilisában házasságot kötött Inge Polsterrel (Németország). 1963. február 3-án megszületett András fia (Järfälla, Svédország), 1964. november 30-án lánya, Ildikó (ugyanott), 1969. február 6-án pedig lánya, Erzsébet (Lisa, Köln). Unokái: Anna (Köln, 1985. január 19.), Dimitrios (Bensberg, Németország, 1994. június 26.), Lukas (Köln, 1997. január 9.), Jakob (Bensberg, Németország, 2004. február 25.). Dédunokája Jonas (Köln). 1985. október 4-én Kölnben elhalálozott felesége, Inge. 1990. június 23-án házasságot kötött Birgit Härtinggal (Hürth, Németország). Művei
Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia