Glatz József

Glatz József
Született	1931. április 23. Budapest
Elhunyt	2017. március 7. (85 évesen) Hürth
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	evangélikus lelkész
Sablon Wikidata Segítség

Glatz József Ernő (Budapest, 1931. április 23. – Hürth, 2017. március 7.) evangélikus lelkész és hitoktató.

Életútja

1941–1949 között a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, ott is érettségizett. 1947-ben konfirmált Budapesten (Rákosszentmihály).

1949-1955 között evangélikus teológiai tanulmányokat folytatott Sopronban és Budapesten, a záróvizsgát Budapesten tette le. 1955. február 6-án szentelték pappá.

1955 februárjától 1955 júniusáig segédlelkész Ózdon.

1955. július 1-jén kérte felmentését, majd mint hegesztő dolgozott egy gyárban Budapesten.

1956 októberében ismét egyházi szolgálatra jelentkezett. A forradalom után Ausztriába menekült. 1956 decemberétől 1957 szeptemberéig a Lutheránus Világszövetség felkérésére egy ausztriai menekülttáborban dolgozott lelkészként. 1957. október 1-től 1964-ig a lelkipásztori bizottságban dolgozott lelkészként a magyar evangélikus menekültek között egész Skandináviában, különösen Tangagärdében (Svédország).

1960-1966 között tiszteletbeli meghatalmazott lelkész a magyar evangélikus-lutheránus munkaközösségben, a diákokért és a fiatalokért Nyugat-Európában. Társszervező az évente megrendezett húsvéti magyar evangéliumi ifjúsági konferencián.

1965. február 6-tól lelkészként dolgozott a magyar evangélikus közösségben a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, majd Köln-Deutzba költözött.

1969. augusztus 3-tól lelkészként dolgozott a hürti Mätthaus egyházgyülekezetben, Németországban.

1973-ban dolgozni kezdett az új templomban Hürth Kendenichben. Később az ö javaslatára nevezték Nathan Söderblom-templomnak.

Találkozások és gyülekezeti kirándulások a 70-es évek elejétől a 90-es évekig Hollandiába (Spijkenisse, együttműködés Hans Brezet lelkésszel), Angliába (Thetford, Paul Oliver lelkésszel) és Svédországba (Löfgren lelkésszel).

A 70-es, 80-as években hittantanár a hürti gimnáziumban, ma Ernst-Mach-Gymnasiumnak nevezik.

1975-1979 között kirándulások a konfirmáltakkal Svédországba (Tångagärde, 1975, 1976, 1977 és 1979).

A 80-as évek elejétől a közepéig vezetett egy társalgókört néhány érettségiző diákkal, illetve az egyetemistákkal. Fő témája az értelem és a hit viszonya.

1989-2007 között szabadidős csoportos utazás a gyülekezet nyugdíjasaival Ausztriába (Ramsau, 1989, 1994, 2001, 2003 és 2007).

1993. július 4-én, nyugdíjazása kezdetén Hürth-Efferenbe költözött.

2013. szeptember 29-én Budapesten agyvérzést kapott.

2017. március 7-én meghalt Hürth-ben.

Családja

Szülei Glatz József (1901–1986) és Acél Anna (1902–1971), mindketten lutheránus teológusok. Testvérei Anna (1927–2003), Eszter (1933).[1]

1962 áprilisában házasságot kötött Inge Polsterrel (Németország). 1963. február 3-án megszületett András fia (Järfälla, Svédország), 1964. november 30-án lánya, Ildikó (ugyanott), 1969. február 6-án pedig lánya, Erzsébet (Lisa, Köln).

Unokái: Anna (Köln, 1985. január 19.), Dimitrios (Bensberg, Németország, 1994. június 26.), Lukas (Köln, 1997. január 9.), Jakob (Bensberg, Németország, 2004. február 25.). Dédunokája Jonas (Köln).

1985. október 4-én Kölnben elhalálozott felesége, Inge.

1990. június 23-án házasságot kötött Birgit Härtinggal (Hürth, Németország).

Művei

• Fogoly vagyok; L'Harmattan, Bp., 2019[2]
  • Kiváltképp teológiai kérdésekkel foglalkozik, mint a Szentháromság, bűn, bűnbocsánat, lelki gondozás, megváltás, keresztség, igazság, reformáció, evangélikus identitás. Több tanulmány foglalkozik a zsidósággal, az iszlámmal, és ezek kapcsolatával a kereszténységhez. Fontos, napjainkban pedig világpolitikai jelentőségűvé vált kérdés a három monoteista vallás viszonyulása egymáshoz. Az egyház számára a Szentháromság, bún és megváltás kérdése hosszú ideig magától értetődő volt. Mára szükségessé vált egyfajta „fordítás”, aktualizálás. A gondolkodás fejlődésével – a reformáció szellemében – változnak a dogmatikai értelmezések is.

• Ferdinánd István: Csittvári krónika, anno 1952. A Csittvári krónika című folyóiratban megjelent vagy hozzá tartozó, eddig meg nem jelent írások; összeáll., szöveggond. Ferdinánd László és Glatz József; Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, Bp., 2001[3]
  • Témája főképpen teológia és filozófia viszonya.

Jegyzetek

1. Glatz József emléklapja. Glatz József emléklapja rövid német nyelvü összefoglalással az életéröl néhany fotóval
2. Glatz József: Fogoly vagyok. Kiadó L' HARMATTAN. Budapest 2019. ISBN 978-963-414-511-0. Archiválva: Evangélikus Országos Levéltár, elérhető még: Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtár
3. Ferdinánd István: Csittvári krónika anno 1952. Összeáll. Ferdinánd László, Glatz József. Budapest 2001. A könyv elérhetö elektronikusan a következő címen: https://medit.lutheran.hu/site/konyv/4159