A gimnázium első négy osztályát szülővárosában, a tatai piaristáknál végezte 1865 és 1869 között, a felsőbb osztályokat pedig Győrött, a bencés gimnáziumban, kispapként fejezte be. A teológiát Bécsben és Budapesten végezte, 1878-ban szentelték pappá, 1897-ben kanonok, 1902-ben apát, 1909-ben pápai prelátus lett. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke. A magyaróvári
kerület néppárti jelöltjeként 1905-ben kapott mandátumot, és közel húsz éven át képviselte választóit a magyar parlamentben. Megtanulta, és aktív támogatója volt a volapük, majd az eszperantó nyelvnek.
Giesswein az első világháború évei alatt egyre következetesebben békepárti lett, s a keresztény humanizmus szellemében támadta a terrort, a faji megkülönböztetést és a társadalmi igazságtalanságokat, 1910-ben a Magyar Békeegyesület elnöke lett. Támogatta a feministákat, majd a háború alatt az antimilitarista mozgalmakat.
1911-ben a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnökévé választotta, ezt a tisztségét haláláig töltötte be. Nemzetközi Katolikus Eszperantista Szövetség vezetőségi tagja volt. Több eszperantó nyelvű prédikációt és szentmisét tartott, annak ellenére, hogy az eszperantó csak a második vatikáni zsinat után lett elfogadott liturgikus nyelv. Ilyen misékre és prédikációkra nemzetközi találkozók alkalmával került sor. 1923-ban megalapította az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját, itt haláláig elnökölt.
Eredetileg Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, de 1958-ban földi maradványait exhumálták és a Győri bazilika altemplomában temették újra, ma is ott nyugszik.
Munkássága
1914-től igazgatósági tagként vezetője volt a Magyar–Lengyel Egyesületnek. Szerkesztette az Auróra című kereszténydemokrata irányvonalú politikai hetilapot 1919 decemberétől 1923-ig. Több könyve jelent meg nyelvészeti, filozófiai, politikai és társadalmi (szociológiai) témákról. Barankovics István1947 augusztusában a Demokrata Néppárt zászlóbontásakor ezt mondta róla: „A mi nagy előfutárunk Giesswein, a modern szociális és demokratikus kereszténypolitika tiszta forrása.” Emlékére a magyaróvári templom kertjében felállították mellszobrát, amelynek felirata: „Giesswein Sándor a szeretet és béke apostola.”
A magyaróvári Szent Gotthard egyházközség hozta létre 2006-ban a szociális felelősségvállalás – az örök emberi értékeken alapuló politizálás elismerésére. Giesswein-emlékéremmel tüntetik ki a Giesswein emléknapon a társadalmi környezet iránt nem közönyös egyéneket.[2]
Tata, plébánia épületének homlokzatán emléktábla (Kossuth tér 15.).
Taksony, Szent Anna templom tetején: Szobor a Giesswein síremlékéről.
Művei, publikációi (válogatás)
Causae et evolutio schismatis Graecorum. Dissertatio inauguralis; Recihard-Litfass, Sopron, 1880
Mizraim és Assur tanúsága. Az ó szövetségi szt iratok hitelessége és isteni sugalmaztatása az aegyptológia világításában. 1-2. köt. Győr, 1887-88 (http://lexikon.katolikus.hu/G/Giesswein.html)
Buddhizmus és kereszténység. Vallástudományi tanulmány; Buzárovits Ny., Esztergom, 1889
Az összehasonlító nyelvészet fő problémái (Győr, 1890)
Az ó-egiptomi Halottak Könyve; Pallas Ny., Budapest, 1890
A vallás alapja és eredete, különös tekintettel a modern vallásbölcseleti elméletekre; Athenaeum Ny., Budapest, 1895
Mihályfi Ákos: Giesswein Sándor emlékezete; Stephaneum Ny., Budapest, 1925 (Szent István Akadémia emlékbeszédei)
Giesswein-emlékkönyv; Országos Giesswein emlékmű-bizottság, Budapest, 1925
Vikár Béla: Giesswein Sándor; Egyetemi Ny., Budapest, 1930
Demokrácia – kereszténység – humanizmus. Giesswein Sándor, a modern kereszténydemokrácia közép-európai előfutára; Barankovics István Alapítvány, Budapest, 1994 (Kereszténység és közélet)
Szolnoky Erzsébet: Szociális igazságosság és keresztény szeretet. Giesswein Sándor a magyar keresztényszociális és kereszténydemokrata gondolkodás megalapozója; Éghajlat, Budapest, 2003
M. Szebeni Géza: Giesswein Sándor keresztényszocializmusa; Magyar Szemle Alapítvány, Budapest, 2016 (Magyar Szemle könyvek)
Jánosi Gyula: Új idők küszöbén. Giesswein Sándor élete és műve; sajtó alá rend., jegyz. Somorjai Ádám; METEM Budapest–Győr, 2022
